Torinói lepel: pro és kontra

Az arc a leplen

A Vatikán bejelentése szerint a nyár folyamán tudósok és textilszakértők eltávolítottak harminc, a torinói (vagy turini)lepelhez varrott foltot. A Szentszék reményei szerint a tudományos vizsgálat segíthet eloszlatni a kereszténység egyik legvitatottabb ereklyéje körüli homályt.

A háromszög alakú foltokat még 1534-ben gondos apácák varrták a lepelhez, miután annak egyes részeit lángok festették feketére. A 2002-es "operációt" a nemzetközi hírű svájci textilszakértő, Mechtild Flury-Lemberg végezte június 20-a és július 22-e között.

"Ezúttal nincs szó rejtélyről. A leplen végrehajtott beavatkozás a Szentszék beleegyezésével történt" - tájékoztatta az újságírókat a torinói székesegyház képviseletében Marco Bonatti.
Bonatti elmondása szerint sem a beavatkozás, sem a vizsgálatok nem okoznak kárt a lepel eredeti anyagában. A vizsgálatok eredményeit, a lepelről készített új fényképfelvételekkel együtt szeptemberben hozzák nyilvánosságra.

A 4,26 méter hosszú vászonszövet először 1898-ban keltette fel komolyabban a tudományos érdeklődést, amikor Secondo Pio ügyvéd első ízben fényképezte le. A fotónegatívokon egy szakállas férfi képe rajzolódott ki, aki csuklóin és bokáin sebeket viselt, és a homloka is véres volt.

A hányattatás

A Vatikán 1988-ban engedélyezte a lepel radikarbon-kormeghatározását. A vizsgálatokat lefolytató három neves laboratórium (az oxfordi, a zürichi és az arizonai) arra az eredményre jutott, hogy a lepel középkori hamisítvány az 1260 és 1390 közötti időszakból, és nem lehetett a Krisztus teste köré csavart halotti lepel. Ám sokan úgy vélik, hogy a Vatikán részéről hirtelen kezdeményezett vizsgálatokat fontos bejelentés követheti. "Nem tartom kizártnak, hogy Flury-Lemberg titokban C14 teszteket végez" - fogalmaz a lepel egyik elismert kutatója, Sue Benford. A kutatónő a közelmúltban két cikket is megjelentett, amelyekben nem kevesebbet állít, mint hogy az 1988-as vizsgálatok eredményei tévesek voltak, ugyanis akkor a kutatók nem vették figyelembe a lepelre varrott, minden bizonnyal későbbi foltok hatását.

Egyes független vizsgálatok szerint a szövetminták mintegy 40 százaléka az első századból származik, míg a maradék 60 százalék a 16. századból. Ray Rogers, a 70-es évek végén a lepellel foglalkozó amerikai kutatócsoport egyik tagja szerint "rengeteg bizonyíték szól amellett, hogy a radiokarbon-elemzéshez a lepel többi részétől elütő szövetmintát választottak. Az eredményül kapott dátum bizonyosan különbözik a lepel valódi keletkezési idejétől."

Sue Benford ugyanakkor fontosnak tartaná, ha a Vatikán "engedélyezné a 30 folt alatti anyagrészek további C14-vizsgálatait". A lepel több alkalommal is majdnem lángok martalékává vált, mióta létezéséről egy 14. századi francia híradás tudósít. A legutolsó alkalommal 1997-ben ütött ki tűz a torinói székesegyházban; az eset körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ezüstládikában összegöngyölve tartott lepel az elmúlt évszázadban csupán öt alkalommal került nyilvános bemutatásra. Legközelebb 2025-ben lesz látható.

forrás: origo

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden