Stonehenge egyre fiatalabb lesz

A radiokarbonos vizsgálatok az eddigi legpontosabb mérési eredményekként azt is jelentik, hogy a kör eredeti kékkövei a korábban gondoltnál 300 évvel később kerültek helyükre. Mindez az idei ásatásnak köszönhetően derült ki, amelynek során Tim Darvill és Geoff Wainwright professzorok vezetésével folytattak régészeti feltárást Stonehenge-nél. Ennek során azt szerették volna igazolni, hogy a hely egyfajta neolitikus Lourdes lehetett. A munkálatokat a BBC is nyomon követte, a felvett anyagból a Timewatch című magazinműsor készítettek adást, amelyet most szombaton mutatnak majd be a szigetországban.

A régészek és történészek évszázadokig vitatkoztak a Salisbury síkságon álló építmény korával kapcsolatban. Az ásványi elemzések során kiderült, hogy az eredeti kékköveket 240 kilométeres távolságból, a Preseli-hegységből hozták. A köveknek a szakértők szerint hatalmas gyógyító erőt tulajdonítottak, és ezért a kör egyfajta neolitikus ispotály lehetett, ahová nagyon sok beteg és megfáradt ember látogatott el, gyógyulást keresve.

Erre utal azon sírok „abnormálisan magas száma”, amelyekben főként fizikai sérülésekbe, vagy betegségekbe elhaltakat temettek. A fogak analízise arra is fényt derített, hogy a testek nagyjából fele nem a Stonehenge-hez közeli területekről származott. Mindez azonban csak egy elmélet volt, és nem is lehetett komolyan venni, amíg nem támasztották alá hiteles datálási adatokkal.

Egész mostanáig a szakértők azt gondolták, hogy a kőkört i.e. 2600 és 2400 között építhették. Hogy mindezt igazolják, a két professzor az English Heritage támogatásával kezdte el az idei ásatásokat, amelyek során egy 2,5X3,5 méteres területet tárhattak fel. A kutatók közel 100 szerves tárgyat találtak az eredeti kékkövek helyén, amelyek közül 14-et vetettek alá a modern radiokarbon teszteknek az Oxfordi Egyetem laborjában.

Az eredmény mindenkit meglepett: eszerint ugyanis i.e. 2400 és 2200 között, azaz körülbelül i.e. 2300-ban emelhették az első kékköveket. A következő hónapokban elvégzendő további vizsgálatok még pontosabb dátumokat ígérnek majd.

A most megállapított építési időpont szinte teljesen megegyezik az Amesbury-i íjász sírjának datálásával, akit Stonehenge-től közel 5 kilométerre temettek el. A régészek szerint talán ez is azt mutatja, hogy az íjász lehet a kulcs a kőkör építésének megértéséhez. A sírban talált leletek és maradványok elemzése során korábban azt derítették ki, hogy a férfi egy tehetős ember lehetett, aki nagyon jól érthetett a fémmegmunkáláshoz, és ismeretlen okokból utazhatott az alpesi térségből Stonehenge-hez.

A vizsgálatok kimutatták, hogy könyöksérülése és súlyos fogproblémái voltak – talán ő is épp gyógyulni utazhatott a térségbe. Ezt azonban eddig nem tudták igazolni, mert az sem volt biztos, hogy a neolitikus templom már állt, amikor az íjász odaért: a mostani tesztek alátámasztották az eredeti hipotézist.

A feltárás során kitermelt leletekből az is világossá vált, hogy a kőkör területe már i.e. 7200 körül is lakott lehetett - a korábban gondoltnál 3500 évvel korábban. A kékkő-szilánkok pedig azt is bizonyítják, hogy azokat mintegy szuvenírként vagy amulettként vihették magukkal a látogatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában