Magyarok tárják fel az egyiptomi kereskedővárost

Több éven át tartó szervezés

Az egyik helyszín Felső-Egyiptomban, a thébai Nyugati-Parton, a Királyok Völgyébe vezető út közelében fekszik. Itt az ún. TT 344-es számú sír feltárását, tisztítását és restaurálását bízták a régészekre. A sír tulajdonosa Piay, aki a Ramesszida korban (i.e. 13. sz.) élt, és I. Amenhotep fáraó csordáinak írnoka, Amon-Ré csordáinak felügyelője volt. A másik területet Alsó-Egyiptomban, a Nílus Deltájában, Alexandria közelében jelölték ki. Itt helyezkedik el a Kom-Truga nevű, feltáratlan görög-római kori település. Sajnos az elmúlt 4 év során nem kezdhették el az ásatásokat. Ennek elsősorban anyagi okai voltak, mivel a korábban ígért nagy összegű támogatások nem érkeztek meg, illetve a hazai tudományos intézetek támogatására sem számíthattak.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

Mivel Vanek Zsuzsanna nem akarta elveszíteni a lehetőséget, Kom-Truga területén 3 alkalommal tartott terepbejárást és évente újította meg az ásatási engedélyt. Ennek során felmérte a terület nagyságát, és a feltáráshoz szükséges emberi és anyagi erőforrásokat. Az idő azonban szorított, ezért 2007. június 25-én elindult a 8 fős expedíció, s a meglévő kb. 2 millió forintból elkezdte az ásatást. A Horus Alapítvány jóvoltából a felszerelést az expedíció 4 tagja kisbusszal vitte a helyszínre. A Balkánon, és a Közel-Keleten áthaladó út során számos kalandos esemény történt, a legnagyobb veszélyt az egyiptomi hatóságok jelentették, akik komoly adót akartak kivetni az autóra. Végül július 8-án megindulhatott a munka. Kom Trugán.

A területen korábban folytak ugyan ásatások, de még soha sem tárták fel teljesen. Az 1950-es évek elején találták meg a fürdőt és annak mozaikjait, amelyeket a Kairói Múzeumba szállítottak, ezek egy része azonban sajnos időközben elveszett. A második és egyben utolsó ásatási próbálkozás 1992-ben történt: az egyiptomi expedíció egy hétig dolgozott a falu északkeleti részén, ám erről hivatalos jelentés sem született. 2002-ben és 2004-ben a Delta projekt alkalmából a chicagói Oriental Institute mérte fel a régészeti területet, meghatározták a GPS-koordinátákat, és egy rövid leírást is készítettek.

A nyugati Deltában fekvő város óegyiptomi neve valószínűleg Hut-Jabet-Meni/Hut-Jabet-Iszet volt. Talán már II. Ramszesz (1279-1213) korától létezett, de csak a 30. dinasztiától szerepel a földrajzi listákon, mint a 3. alsó-egyiptomi nomosz (közigazgatási kerület) egyik jelentős települése a líbiai határ mentén. A korábban talált 2 görög felirat szerint a makedón katonaság egyik állomása lehetett, valamint állt itt egy VII. Kleopátra tiszteletére emelt kis templom vagy szentély, az ún. Kleopatreum.

Hol is járunk pontosan?

A mai elnevezés a kopt Theroge névből ered. A város több földrengést is átvészelt, a pusztulást mindig újjáépítés követte. A település helyzetét kedvező fekvése határozta meg, mivel a határ mentén, a Líbiába menő kereskedelmi és karavánutak mellett feküdt. A maradványok szerint is jelentős gazdasági központ volt, ahol gabonatermelésen kívül olajbogyó termesztéssel, olívaolaj előállítással, és feltehetően borkészítéssel is foglalkoztak. A bevonuló arabok is megfelelő helynek találták, felújították az épületeket és a 12-13. századig, az utolsó földrengésig gazdasági központként működött.

Az ásatást megelőző két hetes terepbejárás során felmérték a területet, amely észak-déli irányban 350 méter, kelet-nyugati irányban 450-500 méter széles lehetett, ma a modern település szélén, közvetlenül a falu és a temető mellett fekszik. A terepszemle során rengeteg felszíni anyagra, főként kerámiára, üvegre bukkantak, néha terra-sigillatát és halványkék fajansztöredékeket is sikerült találni. A kerámia többsége amfora volt, valamint hétköznapi edények, korsók, poharak, tálak, mécsesek is előkerültek. A felszínen a régi és a modern edénytöredékek keveredtek egymással.

Az első tervek szerint a templomdombnak nevezett helyen lévő épületmaradványt (E épület) szerették volna kiásni, de a terepbejárás után a temető mellett közvetlenül elhelyezkedő területet vették célba. A nyugati kisebb domb tisztítása során az itt lévő épület (A épület) egyik helyiségében ugyanis 5 darab álló, igaz töredékes amforát találtak. Sajnos a falubeliek nem igazán értékelték ezt, mivel másnapra hármat kiástak és szétdobáltak. A letisztított falak is különlegesnek látszottak: úgy tűnt, hogy az eredeti falra később is építkeztek.

1. Több éven át tartó szervezés
2. Amforák másodlagos szerepben