Mozikban a Tudor marketing győzelme

Mítoszképzés Tudor módra

A legismertebb mítosz az, hogy Erzsébetnek Angliában egyedülálló módon, gyenge nőként kellett helyt állnia a férfiak világában. Ez alapvetően hamis: a 16. században ugyanis nem egy olyan esettel találkozunk, amikor női uralkodók vették kezükbe az állam ügyeit.

Az egyik legjobb példa éppen Erzsébet nővére, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lánya, Mária volt, aki a véres rekatolizáció és a spanyol unió felé terelgette az országot. Híres női uralkodó volt Erzsébet nagynénje, Tudor Margit is, aki férje, IV. Jakab 1513-as floddeni halála után vette kezébe a skót ügyeket, míg fia, V. Jakab nagykorú nem lett. Jakab feleségeként 1542 és 1560 között egy újabb erős nő tűnt fel a szigetországban: Guise Mária, aki a katolikus és protestáns frakciók között egyensúlyozva érte el, hogy lánya, Stuart Mária legyen a trón örököse.

Az összehasonlítás nemzetközi szinten sem állja meg a helyét, hiszen hasonlóan erős nő volt Pármai Margit, II. Fülöp féltestvére, aki a németalföldi szabadságharc idején vezette a spanyol adminisztrációt (1559-67), és korábban itt tűnt fel a II. Lajos magyar uralkodó feleségeként ismert Habsburg Mária is. Nem feledkezhetünk meg Medici Katalinról sem, aki három fia, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik uralkodása során látott el régensi szerepkört Franciaországban - polgárháborúba és széthúzásba taszítva az országot.

A másik közkedvelt mítosz szerint Erzsébetben a romantikus szerelmet legyőzte a hazáért vállalt felelősség, kötelesség-érzet. Mindezt persze tudatosan alakították így az udvarban, hogy megmagyarázzák: miért nem ment férjhez és szült örököst a királynő. Uralkodása első 20 évében Erzsébet állandó nyomás alatt állt, hogy házasodjon meg, és többször kezdett olyan férjkereső tárgyalásokba, amelynek aztán semmilyen eredménye sem volt.

Az önmegtagadást a történészek szerint a filmben túlzásba vitt kötelességtudat helyett a túlélés vágya inspirálhatta. A királyoknak több szeretője és törvénytelen gyereke is lehetett, ám a női uralkodók számára ez nem volt lehetőség: egy túl erős férfi kiválasztásával könnyen azt kockáztatta, hogy háttérbe szorul, és olyan helyzetbe kerül, mint élete első 25 évében volt. Amint pedig Medici Katalin mintája is mutatja, a szeretők igen komoly befolyást jelentettek, akár polgárháborúba is sodorhatták volna Angliát.

Végül pedig a legismertebb, a film által is terjesztett mítosz: a szűz királynőé, aki Angliának szentelte az életét. Ebből azonban egy szó sem igaz: az udvari propaganda ezt csupán azután találta ki és erősítette meg, miután Erzsébet túlhaladta a gyerekvállalásra alkalmasnak tartott kort. Igaz ugyanakkor, hogy nem lehetett könnyű a királynő környezetében élni, mert mindenkit igen rövid pórázon fogott, és még valódi szerelme, Robert Dudley sem nősülhetett meg 18 éven át Erzsébet féltékeny kirohanásai miatt.

Kinek ajánljuk? Annak, aki még nem látott égő hajóról leugró lovat úszni alulról felvéve. Annak, akit nem zavar nagyon, ha elrajzolt karakterek kedvéért kicsit torzul a történeti valóság. Annak, aki csípi a munkájuknak élő, szingli női vezetőket.

1. A látványtervezők győzelme a cselekmény felett
2. Mítoszképzés Tudor módra