Kulturális turizmus a rabszolgák útján

Egyre nő azoknak a száma, akik elindulnak ezeken az utakon, hogy megkeressék gyökereiket. Többségük afroamerikai, akik végig akarják járni rabszolga őseik útját. A 15. és a 19. század között ugyanis 10 millió (egyes számítások szerint 28 millió) afrikai vált rabszolgává. A rabszolga-kereskedők szinte egész Afrikában működtek, Ghánában, Nigériában, Tanzániában, Mozambikban, Gambiában szedték össze a `munkaerőt`, a nagy amerikai ültetvényekre, és ennek nyomai sok helyen megmaradtak.

Ghánában az Atlanti-óceánnal szemben áll a Cape Coast-i erőd, amelynek ívét "vissza nem térés kapujának" nevezték el. Ezen keresztül hajtották a rabszolgákat a nagy óceánjárókra. Erődbörtönök sokasága tanúskodik arról, hogy milyen bánásmódban részesülhettek.

Gambiában végig lehet járni Kunta Kinte útját, amelyet Alex Haley regénye és a belőle készített film örökített meg. Láthatók azok a piacterek, ahol adták-vették, osztályozták a szerencsétlen embereket. Mauritius szigetén pedig még megvan az a barlang, amelyben azok rejtőztek, akiknek a szigorú felügyelet és a nehéz láncok ellenére sikerült megszökniük - írta a La Repubblica című olasz napilap.

Az idei év, egyébként, kiemelt dátum az emlékezésben, mivel Angliában 200 évvel ezelőtt törölték el a rabszolgaságot és tíz évvel ezelőtt proklamálták december 2-át a rabszolgaság és megszüntetésének emléknapjává. A ghánai kormány ezért indította el a Szent József programot, emlékeztetve a bibliai Jákob fiára, akit testvérei eladtak rabszolgának. A program célja erősíteni a kapcsolatokat a diaszpóra és az anyaország között.

Az utazás a gyökerekhez "balzsam az összetört lelkekre, segít megérteni, hogy honnan származik az erőnk" - mondta az egyik látogató. A helyi hatóságok és az UNESCO is meg vannak győződve arról, hogy ezek a utazások erősíteni fogják az emlékezetet, és nem engedik, hogy feledésbe menjen a történelem. "Segítenek a múlt sebeinek gyógyulásában és a jobb jövő építésében".

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)