Nyugdíjaskorba lépett az amerikai hírszerzés
2007. szeptember 18. 11:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=18342&pIdx=2
Kormányok bukása, politikusok elleni merényletek fűződtek a világ egyik leghíresebb hárombetűs rövidítéséhez, amely Kubától kezdve Iránon át Laoszig folytatta tevékenységét.
Kormánybuktatások a háttérből
A Központi Hírszerző Ügynökség elődjének számító OSS (Office of Strategic Services) 1945-ös feloszlatása előtt egy évvel maga az OSS vezetője, William Donovan (becenevén: vad Bill Donovan) tett javaslatot Roosevelt elnöknek egy közvetlenül elnöki ellenőrzés alá tartozó szervezet létrehozására.
A `cég` fő feladatát a külföldi kormányokról, vállalatokról, állampolgárokról szóló információk beszerzésében, feldolgozásában, majd különböző hadműveletek végrehajtásában jelölték ki. A szervezetet aztán az 1947-es Nemzetbiztonsági Törvénnyel alakították meg a korábbi Központi Hírszerző Csoport nevű szervezetből. A testület első vezetője Roscoe H. Hillenkoetter admirális lett.
A Truman-doktrína jegyében a CIA neki is látott a kommunizmus visszaszorításának: 1952-ben Iránban az Ajax hadművelet keretében megdöntötték Mohamed Moszadek miniszterelnök hatalmát, s hatalomra segítették Pahlavi sahot. Az Ajax sikeres nyitánya lett a későbbi akcióknak, a politikai sikereket gazdasági eredményekkel tetézték, Irán esetében ez az olajüzletből származó haszon amerikai kézbe kerülését jelentette. Irán után Guatemala és a PBFORTUNE hadművelet következett, Guzmán elnök megbuktatása után az amerikaiak által támogatott Carlos Castillo Armas került az elnöki székbe.
|
Szintén ők irányították Che Guevara kivégzését |
Presztízsveszteség és baklövések
A hírszerző ügynökség tekintélye a hetvenes években alapjaiban ingott meg, mikor kiderült, hogy a Nixon elnök bukását okozó Watergate botrány résztvevői egykori CIA ügynökök voltak. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy a törvényi tiltások ellenére az ügynökség Amerikában is tevékenykedett, s háborúellenes aktivistákat figyeltek meg. Az utolsó csepp a pohárban Seymour Hersh New York Times címlapján közölt cikke volt, ami a `Családi ékszerek` címet viselő, az ügynökség illegális tevékenységeiről képet adó titkos jelentéséből merített.
A hetvenes években Európában is folytak akciók, a francia és az olasz kommunisták befolyását sikerült visszaszorítani, bár ennek egyes összeesküvés-elméletek szerint igen komoly ára volt: állítólag több, a radikális baloldali szervezetek számlájára írt akciót valójában a CIA által támogatott csoportok követtek el, abban a reményben, hogy a közvélemény szemében ezzel jelentősen romlani fog a baloldal megítélése.
|
A 10 évvel ezelőtti évfordulón |
Optimizmusra az sem adhat okot, hogy valószínűáleg sosem ismerhetjük meg teljesen a szervezet történetét: erről tanúskodik az az eset, amikor a CBS 1948-ban eltűnt riporterére vonatkozó iratanyagok nemrég rejtélyes módon eltűntek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) levéltárából. Az eset kapcsán sokan múlthamisítási törekvésekkel vádolják a szervezetet.
Nácik, kommunisták és más szövetségesek
A Múlt-koron folyamatosan beszámolunk a Központi Hírszerző Ügynökség nem éppen makulátlan múltját feltáró hírekről. Tartson velünk a CIA titkok felgöngyölítésében!
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori törvényellenes akcióira derül fény abból a több száz oldalnyi titkos dokumentumból, amelyet az amerikai hírszerzés vezető hivala hamarosan nyilvánosságra hoz.
Az amerikai hírszerzésnek is része volt abban, hogy Borisz Paszternak orosz író 1958-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat - ezt állítja legújabb, megjelenés előtt álló könyvében Ivan Tolsztoj újságíró.
Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) kezét láttatta az 1956-os "magyarországi lázadásban" az orosz állami Rosszija tévé csütörtök éjjel sugárzott dokumentumfilmje, amely fekete képet festett Nagy Imréről is.
A CIA újabb iratanyagait oldották fel a titkosítás alól, s kiderült, az Egyesült Államok és Németország már 1958-ban ismerte Adolf Eichmann, az európai zsidóság megsemmisítését irányító SS-alezredes búvóhelyét.
Fény derül a CIA náci titkaira
Az amerikai kongresszus prominensei kűzdenek a CIA-akták nyilvánosságáért. A dokumentumok a második világháború után különböző náci háborús bűnösök, vagy más kollaboránsok és az amerikai hírszerzés együttműködésének rejtelmeibe avatnak be.
Könyv jelent meg a CIA titkos kísérleteiről
A világ mint laboratórium: kísérletek egerekkel, nyulakkal, emberekkel címmel jelent Rebecca Lemov, a Washington State University antropológusának könyve egy közelmúltban a titkosítás alól feloldott dosszié alapján.
A CIA megjósolta a Disznó-öböl-beli kudarcot
Az 1961-es, a kubai Disznó-öbölben (Playa Girón) végrehajtott amerikai szervezésű katonai akció, amelynek célja Fidel Castro rendszerének megdöntése volt, eleve kudarcra volt ítélve. A CIA néhány hónappal korábban már jelezte a vállalkozás nehézségeit és valószínű sikertelenségét. John F.Kennedy elnök ennek ellenére szabad utat adott az akciónak.
A CIA kikémlelte a francia nukleáris programot
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kémműholdakkal, kémrepülőkkel és kémhajókkal, valamint beépített ügynökökkel tartotta megfigyelés alatt Franciaország nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó programját és az ahhoz kapcsolódó atomkísérleteket.
KGB-tiszt adta el a CIA-nak a Stasi-ügynökök adatait
A szovjet titkosszolgálat, a KGB egyik tisztje adta el a keletnémet felderítésre vonatkozó adatokat az amerikaiaknak.
A Bush-család is érintett lehet a Kennedy-gyilkosságban
A megközelítés nyilvánvalóan szenzációhajhász, a történeti alátámasztás minimum kétséges, ugyanakkor roppant szórakoztató a fiatal belga kutatónő összeesküvés-elmélete.
Szégyen vagy érdem?
Moszkva tudta nélkül, akarata és érdekei ellenében Magyarországon senki sem tehetett semmit - halljuk minduntalan a sommás történeti értékelést. No és akkor mivel foglalkozott a KGB leányvállalatának nevezett III/II osztály kötelékébe tartozó kémelhárító tiszt?
A világháború legfontosabb kéme
A német külügyminisztérium falán található emléktábla Fritz Kolbe érdemeit örökíti meg, aki a CIA szerint a második világháború legfontosabb kéme volt. Kolbet a háború utáni német társadalom árulónak tekintette, rehabilitációjára és szerepének történeti értékelésére nemrég került sor.