Orgyilkos végezhetett az alpesi jégemberrel

A bronzkori embert - akit 1991 őszén találtak kirándulók az Alpokban olasz területen, miután kiolvadt ötezer éves jégsírjából - már jó párszor vizsgálták, de ezúttal a legfejlettebb technikával, egyebek közt számítógépes tomográffal és többdimenziós képet alkotó röntgennel világították át.

A végeredmény: Ötzi hátulról és kissé alulról kilőve kapta a hátába nagy erővel a nyílvesszőt, amelynek hegye 13 milliméter hosszan felszakított egy verőeret. Vér ömlött a környező testszövetekbe, és persze a sebből is patakzott, Ötzi pedig még aznap belehalt sebesülésébe - nem botorkált még napokon át, mint ahogy azt korábban a tudósok feltételezték. Egy ilyen sérülés túlélési esélye még ma, kórházi ellátás esetén is csupán 40 százalékos.

A nyílvessző behatolási helyén lévő alvadt vér elhelyezkedési sajátosságaiból a mostani vizsgálatot végzők arra következtettek, hogy a vessző szárát letörték, amikor Ötzi még élt, de hogy ő maga tette-e, vagy egy segítője, esetleg éppen gyilkosa (hogy elfedje kilétét, amelyet elárulhattak volna nyílvesszője sajátosságai), nem tudni.

A nyíl becsapódási szögéből kikövetkeztethető, hogy Ötzi támadója vagy lejjebb állt a hegyoldalon, vagy térdelve lőtte ki nyilát. Hogy Ötzi éppen gyalogolt, futott vagy állt, lehetetlen megmondani. A krimi-változatot erősítheti, hogy aki végzett vele, nem vitte el zsákmányként Ötzi fegyvereit: rézbaltáját, íját, nyílvesszőit, elvégre később megtalálhatták volna nála.

Ötzi halálakor igen idős volt: 46 éves. Izületi bajok kínozták és ostorgiliszta élősködött beleiben. Miután megtalálták, a tudósok első pillantásra azt hitték, hogy csak száz éve halott, aztán középkorinak vélték, majd pedig bronzkorinak. 1998 óta az olaszországi Bolzano Régészeti Múzeumában fekszik mínusz 6 Celsius fokos hidegben, 98 százalékos páratartalomban, múmiája számára kiváló körülmények között, hogy a lehető legjobb formájában maradjon.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)