A Tudorok a kihalás szélére sodorták Anglia vadállományát
2007. február 2. 12:30
A legújabb kutatások szerint a Tudorokat terheli a felelősség azért, hogy sok őshonos állat a veszélyeztetett fajok közé került.
Korábban
Gazdasági szükségszerűségből ökológiai katasztrófa
"Katasztrofális hatással járt" - mondja Roger Lovegrove, a Királyi Madárvédelmi Társaság igazgatója, aki hat éven át kutatta Nagy-Britannia vadállományának hosszantartó és szándékos pusztítását. Lovegrove a Silent Fields: The Long Decline of a Nation's Wildlife (Csendes mezők: A nemzeti vadállomány pusztulása) című áprilisban megjelenő könyvében részletesen, fajok szerint leírja azt a középkor óta tartó pusztítást, amelyet a Tudor korszaktól kezdve az emberek az ország állatvilágában okoztak.
"Eddig úgy hittük, hogy a jelenleg veszélyeztetett fajok a 19. századi vadászatnak és a környezeti változásoknak köszönhetik sorsukat. De most felfedeztem egy sokkal mélyebben gyökerező okot, amely megmagyarázza, miért tehettek a későbbi történelem egyéb tényezői ilyen nagy kárt a vadállományban" - mondja Lovegrove.
Az 1532-ben VIII. Henrik által elfogadott és 1566-ban I. Erzsébet által megerősített gabonatörvény minden férfi, nő és gyerek számára kötelezővé tette a kártevők hivatalos listáján szereplő állatok megölését. "Paradox módon ezeknek az állatoknak a többsége ma igen nagy értéket képvisel és törvényi védelem alatt áll" - mondja Lovegrove. A törvénnyel a rossz termések és a nagymértékű népességnövekedés okozta élelmiszerhiányt és járványokat kívánták megakadályozni.
VIII. Henrik pénzjutalmat ígért minden megölt állatért: egy héja vagy holló fejéért egy pennyt, egy borzért vagy egy rókáért 12 pennyt fizettek. Ez tekintélyes összegnek számított akkor, amikor a mezőgazdaságban dolgozók átlagos napi munkabére négy penny volt. A falvaknak meg kellett emelniük az adókat, hogy fizetni tudják a jutalmakat, azok a községek pedig, amelyek nem öltek meg elég állatot, bírságot kaptak.
"Az ösztönzés sikeresnek bizonyult" - mondja Lovegrove, aki több mint 15 ezer angliai és walesi falu iratait nézte át, amelyekből kiderült, hogy a 16-18. század között madarak és emlősök millióit mészárolták le. "Ezekben a dokumentumokban bizonyítékokat találtam arra nézve, milyen őrjöngő gyilkolás folyt évtizedeken keresztül" - állítja Lovegrove.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Megmentették az összeomlástól a kilencszáz éves skót apátságot 10:33
- A Függetlenségi Nyilatkozat még a Habsburg Birodalmat is lázba hozta 08:41
- Ősi táborhely nyomaira bukkantak Izraelben tegnap
- Így változott az amerikaiak véleménye az alapító atyákról 250 év alatt tegnap
- Régészeti asszisztens képzést indít a Ferenczy Múzeumi Centrum tegnap
- Tizennyolc elrabolt műkincset adott vissza Svájc Nigériának tegnap
- Svéd gyarmat is létezett a későbbi Egyesült Államok területén tegnap
- Újraértékelik a Függetlenségi Nyilatkozatot elutasító honatya szerepét 2026.07.02.
