1956. június: a poznani esemény és az újságíróvita

2006. június 15. 09:57

1956. júniusa a viták hónapja, amikor felszínre törnek az elmúlt évek sérelmei: bírálni azonban csak a Párt logikája mentén lehet. A poznani események pedig már egy egész más típusú megoldás lehetőségét is felvetik.

Vitáznak a történészek és a filozófusok

Rákosi Mátyás: `Két váratlan dolog történt az utóbbi időben, a poznan-i esemény és az újságíróvita`.

1.

Történész vita a Petőfi-körben: `A marxista történelemtudomány időszerű kérdései` címmel a Petőfi Kör történészvitát rendez, ahol Andics Erzsébet akadémikus, a pártközpont kulturális osztályának vezetője szinte hisztérikus rohamot kapott attól a kérdéstől, hogy Kun Béla, a munkásmozgalom árulója, miképp lett a Tanácsköztársaság dicsőséges vezetője.

Leváltják Molotov szovjet külügyminisztert, aki a jugoszlávokkal való megbékélés egyik fő ellenfele. Utóda Sepilov.

3.

Magyarország - Belgium 4:5 (3:1)

6.

60. születésnapja alkalmából csaknem száz közéleti személyiség, író, újságíró, művész, tudós kereste fel Orsó utcai házában Nagy Imrét, a mind kiterjedtebb pártellenzék tekintélyes figuráját. Nagy Imre egyelőre semmiféle akcióban nem vesz részt.

8.

Egyhetes látogatásra érkezik Budapestre Szuszlov, és tanácskozik a pártvezetés tagjaival, valamint Kádár Jánossal és Nagy Imrével.

9.

A Petőfi Kör rendezésében sor kerül a volt népi kollégisták baráti találkozójára, a NÉKOSZ rehabilitálása jegyében.

Magyarország - Portugália 2:2 (0:1)

13.

Az utolsó brit egységek is elhagyják a Szuezi-csatorna övezetét.

14.

`A marxista filozófia időszerű problémái` címmel a Petőfi Kör filozófusvitát rendez. Szigeti József a nyílt színen kért bocsánatot a Révai József által kiátkozott Lukács Györgytől. Rákosi szerint Lukács `a vitát nemcsak Sztálin, de a párt elleni ügyes támadásokra használta ki`. A pártvezető így rakta helyre a filozófust: `Lukács György meglett korában, mint hegeliánus került a kommunista mozgalomba s minden - ismétlem: minden - nehéz szituációban kiütközött rajta a hegeli nevelés. A dialektikus materializmus soha nem vált vérévé.`