Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás

A Penitenciária hivatala és levéltára

Az előadás tartalma három pontban foglalható össze. Először a vatikáni középkorkutatás kontextusában a Penitenciária hivatalát és levéltárát mutatom be az itt őrzött forrásanyag általános ismertetésével. Ezt követően szólok a Magyarországról, szűkebben pedig a pécsi egyházmegyéből beérkezett kérelmekről. Végezetül felvillantok néhány olyan témát, amelyek sokat profitálhatnak e forráscsoport kiaknázásával.

A hazai kutatás a késő középkori pápaság legfontosabb gazdasági és közigazgatási hivatalainak iratai között már az 1880-as években megkezdődött. Itt három dikasztériumot kell megemlíteni: a Kamara (Camara Apostolica), a belőle az 1420-as években kiváló egykori iratdatáló szerv, a Datária (Dataria Apostolica), illetve a Kancellária (Cancellaria Apostolica). Az eredmények egy része kiadásra került, a félbemaradt kutatások továbbvitele az elmúlt másfél évtizedben újrainduló vatikáni kutatások feladata lett. Így például a Respublica Christiana országaiból különféle ügyekben a római Kúriába küldött, s a Kancellária és a Datária által intézett és regisztrált kérvények (supplicatio), illetve kiállított pápai levelek (litterae) terjedelmes regisztrumsorozatainak kiaknázása (Bossányi Árpád és Lukcsics Pál munkáját folytatva) ismét folyamatban van. E dikasztériumok a pápai teljhatalmat mindenekelőtt az egyházi javadalmak és tisztségek birtoklása-adományozása, illetve a vallásgyakorlattal kapcsolatos privilégiumok engedélyezése terén gyakorolták.

A 15. század előrehaladtával azonban egyre kevesebb magyar kérvényezővel találkozhatunk a kancelláriai szupplikációs kötetek lapjain. Ez elsősorban a Kúriai átrendeződésnek a következménye. A század második felére a kegyelemosztás központi orgánumává a Penitenciária (Sacra Poenitentiaria Apostolica) vált, amely a hozzá befutó kérések száma és típusai hatására egyre szélesebb hatáskörrel rendelkezett. A hivatalt X. Leó pápa egyik bullája olyan szervnek nevezte, `ahol az erkölcsök felügyeletéről és kiváltképpen a lelkek üdvösségéről döntenek`. Elsősorban tehát lelki ügyekben (in foro conscientiae) gyakorolta a pápa de gratia hatalmát.

1. A Penitenciária hivatala és levéltára
2. Döntések, ügyintézés, kutathatóság
3. Kérelmek Magyarországról, a Pécsi Egyházmegyéből
4. Súlyos, főbenjáró bűnök
5. Lehetséges egyháztörténeti, társadalomtörténeti tematikák
6. Esettanulmány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai