Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás

Kérelmek Magyarországról, a Pécsi Egyházmegyéből

A Magyarországhoz fűződő kapcsolat kezdete 1410, az utolsó hazai kérvényt pedig 1559-ben regisztrálták. Ebben a másfél évszázadban a Magyar Királyság 19 egyházmegyéjéből 2977 kérelemről készítettek másolatot a római dikasztérium írnokai. Közülük körülbelül minden harmadik kérelmező maga ment a Kúriába, amit óriási egyéni teljesítményként kell értékelnünk. Szintén fontos, de itt csak mellékesen jegyzem meg: a forrás összeurópai jellegéből adódan lehetőség van a nemzetközi összehasonlításra is, a hazai adottságok európai kontextusba állítására. Ettől most eltekintek, azt azonban jelzem: a római centrumhoz fűződő kapcsolat intenzitása német vidékeken mintegy kétszer olyan sűrű volt.

A magyar kérvények általános jellemzői közül kettőt emelnék ki. Egyfelől azt, hogy a hazai forrástípusokban lappangó vagy alulreprezentált alsó társadalmi rétegek képviselői jelennek meg benne nagy számban. Mégpedig az egyháziak mellett laikusok is (a kérelmezők egyharmadával), és a férfiak mellett nők is (10%). Laikusoknak 5 %-a volt nemes vagy mágnás, többiek parasztok, iparosok, kereskedők, akiket a társadalomtörténetírás összefoglalóan egyszerű embereknek nevez. Az egyháziak nagy része szintén az alsópapság közül került ki: plébánosok, oltárigazgatók, javadalom nélküli papok, klerikusok és diákok keresték fel nagy számban a lelki ügyek hivatalát. Mivel a társadalom nagy része egyszerű emberekből állt, nagy számbeli fölényük valójában nem meglepő. Én mégis döbbenettel szemlélem, hogy milyen magától értetődően hagytak nők és férfiak, parasztok, kézművesek és papok ha kellett mindent hátra, csomagoltak össze és indultak Rómába, ahol szállást és ügyvédet kerestek, és összességében nem csekély időt és összeget áldoztak azért, hogy kegyességi kiváltságokat szerezzenek, házasságuk, öröklésük vagy papi karrierjük esetleges akadályait elhárítsák, illetve pápai iratot szerezzenek be olyan súlyosabb vétségeik bocsánatáról, amelyet aztán sokszor hazai bírói fórumok előtt használtak.

A kúriai kérelmezésben persze a helyi egyházi hatóságoknak is szerepe volt, így a hívek és az egyházi hatóság együttműködésének vidékenként, egyházmegyénként különböző hatékonysága is tükröződhet a Penitenciáriához eljutott kérelmek mennyiségében. Ezen túlmenően ezt természetesen az egyházmegye nagysága, népsűrűsége, gazdagsága és a földrajzi távolság is befolyáslolta. A kérelmezők 70%-a az ország nyugati, északnyugati régióiból (Horvátország, Szlavónia, Dunántúl, Nyugat-Felvidék) érkezett, a maradék kisebbség pedig a jóval nagyobb területet kitevő keleti részekről. A pécsi egyházmegye Zágráb és Esztergom után, Egert megelőzve a harmadik helyen áll a kérelmek 13%-ával (377 db), ami nagyjából megfelel a püspökségek hierarchiájában a püspöki kinevezéskor az egyházmegyei jövedelmek arányában a pápának fizetendő illeték (servitium) alapján elfoglalt helyének.

1. A Penitenciária hivatala és levéltára
2. Döntések, ügyintézés, kutathatóság
3. Kérelmek Magyarországról, a Pécsi Egyházmegyéből
4. Súlyos, főbenjáró bűnök
5. Lehetséges egyháztörténeti, társadalomtörténeti tematikák
6. Esettanulmány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában