Bontás vagy rehabilitáció: újabb házak tűntek el a zsidónegyedben
2005. november 29. 18:01
A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épület eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es. Csalóka az egyetértés: bár látszólag minden fél a zsidónegyed rehabilitációját szorgalmazza, Belső-Erzsébetvárosban továbbra is bontják a műemlék épületeket - írja a Magyar Hírlap. Az Óvás! Egyesület az UNESCO-hoz fordul, a közérdek szerinte felülírhatja a befektetők anyagi érdekeit.
Korábban
Nagy riadalmat keltett Perczel Anna építész tavalyi helyzetértékelése, melyből kiderült: a régi pesti zsidónegyed egyharmada eltűnhet, ha érvényben marad a VII. kerület hatályos szabályozási terve. Az ekkor létrejött Óvás! Egyesület elérte ugyan, hogy az UNESCO világörökségi védelmét élvező Andrássy út védőzónájaként a zsidónegyed is területi védelmet kapjon, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ez irányú határozata visszamenőleg nem érvényteleníthette a jogerős bontási engedélyeket. Azóta 51 belső-erzsébetvárosi épület kapott ideiglenes műemléki védelmet, az új kerületi szabályozási terv azonban még várat magára.
Perczel Anna, utalva arra, hogy a kerület illetékesei a terv szakhatósági egyeztetési folyamatába nem vonták be a civil szervezetként jelentkező Óvás!-t, elmondta: továbbra sem alakult ki szakmai kapcsolatuk az önkormányzattal.
Nem tétlenkedik a kerület önkormányzata sem: miközben az Óvás! minden lehetséges szálat megmozgat a további bontások megakadályozására, a kerület vezetése újabb, az egyesület szakmai álláspontját figyelmen kívül hagyó rehabilitációs programot indítana.
A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épületet eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es számú, de tervezik az Akácfa utca 61. alatt található, Pollack Mihály építette földszintes épület elbontását is. Az indoklás többnyire az, hogy míg jelentősebb állami támogatásra az életveszélyessé vált épületek felújításánál nem számíthatnak, addig a bontásra ítélt épületek lakóinak új otthont kell biztosítaniuk. A tapasztalat azt mutatja, ezzel az indokkal gyakran irodaépületeknek teremtenek csak helyet. A lakosságot viszont gyakran azzal tüzelik a rehabilitációt szorgalmazó civilek ellen, hogy az épületek műemlékké nyilvánítása a jelenlegi állapotukban konzerválná otthonaikat.
A teljes cikk a Magyar Hírlapban
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum 14:28
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége 13:39
- Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát 11:27
- Nincs magyarázat az Urál vidékén előkerült különös ezüstleletre 09:53
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban 08:22
- Új igazgatót keresnek a Stonehenge világörökségi helyszín élére 07:24
- Egy középkori katonai sziget története elevenedik meg a Jangce közepén 06:37
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap













