2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

A Sakál a Horthy-fiúk szórakozóhelyén rendezte be főhadiszállását

2005. november 24. 09:45

Carlos abból az épületből irányította embereit, ahova Kossuth egykor ebédelni járt. A zugligeti Fácános-kert történetét a Hegyvidék, a XII. kerület lapja mutatja be legújabb számában.

A Fácános története egy budai kőfaragó nevével indul. A mai Béla király út 59-61-es számmal jelzett, magas kőfallal körülvett telek az 1700-as évek utolsó harmadában Jager Henrik húszholdas erdő-, rét- és szőlőbirtoka volt. A mester valódi érdeklődését a szomszédos Hárs-hegy lejtője keltette fel. Kőfejtés közben néhány telérre bukkant, melyek szórványos nyomokban aranyat tartalmaztak. Bányajogokért folyamodott, s zacskóban mintát küldött Körmöcbányára, ahol az akkori pénzérméket nyomták. Budánk szerencséjére a bürokrácia útvesztőiben a csomag elkallódott, s csak hosszú évek múltán került elő, múzeumi leletként.

A századfordulón dr. Krammer József tiszti orvos volt az ekkor már negyvenhat holdas birtok tulajdonosa. Tőle vásárolta meg 1830-ban Riegler Ignác, sikeres szappanfőző mester, a kedvelt Fácán-vendéglő gazdája. (Városi legenda: e helyre járt Kossuth Lajos ebédelni barátjával, Toldi Ferenccel. Hagymaleves, rántott csirke és almás pite volt a visszatérő menü.)

Napjainkban három említésre méltó épület áll a területen, melyekből az `alsó` ház eredetéről ellentmondásos információk állnak rendelkezésre. Az bizonyos, hogy ez az úgynevezett Horthy-villa, amely a kormányzó fiának, a később háborús pilótaként lezuhant Istvánnak volt kedvenc `bulizóhelye` és téli síkirándulásainak a kiindulópontja. A `felső` épület a birtok mai nevét adó Fácánhoz címzett (`zum Fazan`) vendégfogadó, amely a második világháború idejéig Buda legismertebb és legnépszerűbb üdülő- és szórakozóhelye volt. Riegler mester 1856-ban építtette a neves városrendező, Hild József tervei szerint. A kastélyszerű, U-alakú épület manapság műemlékvédelem alatt áll. Végül a Csermely-völgy oldalában épült vörös téglából az egyszerű, földszintes cselédszállás.

1948-ban végzetes fordulat történt a birtok életében. Az állam kisajátította, körbekerítette, s zárt területnek nyilvánította. A kapuban és a kőfalak mentén őrök cirkáltak, s továbbhaladásra szólítottak fel mindenkit, aki csak egy pillanatra is megállt a közelben. A szájhagyomány kémelhárító és hírszerző oktatóközpont létesítését vélte tudni e helyen. Carlos, a Sakál állítólag innen irányította csoportja működését.

1990 után a `Fácánost` rövid időre a Munkásőrség vette át, majd a Kincstár kezébe került. Tervek születtek szállodára, lakótelepre, pihenőközpontra. Háromszáz aktivista azonban emberláncot alkotott a bejárat körül, mire az önkormányzat papírkosárba szórta a terveket. Azóta, vagyis másfél évtizede semmi sem történt. Az egykor büszke paloták az elhanyagoltság oly mérvű stádiumában vannak, amely felelősökért kiáltana.

A cikk folytatása elolvasható a Hegyvidék 2005. november 16-án megjelent (XXXV./22.) számában

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!