A Sakál a Horthy-fiúk szórakozóhelyén rendezte be főhadiszállását

Korábban

95 éves a János-hegyi Erzsébet-kilátó

Kossuth Lajos egykori hajléka ma üresen áll

A Fácános története egy budai kőfaragó nevével indul. A mai Béla király út 59-61-es számmal jelzett, magas kőfallal körülvett telek az 1700-as évek utolsó harmadában Jager Henrik húszholdas erdő-, rét- és szőlőbirtoka volt. A mester valódi érdeklődését a szomszédos Hárs-hegy lejtője keltette fel. Kőfejtés közben néhány telérre bukkant, melyek szórványos nyomokban aranyat tartalmaztak. Bányajogokért folyamodott, s zacskóban mintát küldött Körmöcbányára, ahol az akkori pénzérméket nyomták. Budánk szerencséjére a bürokrácia útvesztőiben a csomag elkallódott, s csak hosszú évek múltán került elő, múzeumi leletként.

A századfordulón dr. Krammer József tiszti orvos volt az ekkor már negyvenhat holdas birtok tulajdonosa. Tőle vásárolta meg 1830-ban Riegler Ignác, sikeres szappanfőző mester, a kedvelt Fácán-vendéglő gazdája. (Városi legenda: e helyre járt Kossuth Lajos ebédelni barátjával, Toldi Ferenccel. Hagymaleves, rántott csirke és almás pite volt a visszatérő menü.)

Napjainkban három említésre méltó épület áll a területen, melyekből az `alsó` ház eredetéről ellentmondásos információk állnak rendelkezésre. Az bizonyos, hogy ez az úgynevezett Horthy-villa, amely a kormányzó fiának, a később háborús pilótaként lezuhant Istvánnak volt kedvenc `bulizóhelye` és téli síkirándulásainak a kiindulópontja. A `felső` épület a birtok mai nevét adó Fácánhoz címzett (`zum Fazan`) vendégfogadó, amely a második világháború idejéig Buda legismertebb és legnépszerűbb üdülő- és szórakozóhelye volt. Riegler mester 1856-ban építtette a neves városrendező, Hild József tervei szerint. A kastélyszerű, U-alakú épület manapság műemlékvédelem alatt áll. Végül a Csermely-völgy oldalában épült vörös téglából az egyszerű, földszintes cselédszállás.

1948-ban végzetes fordulat történt a birtok életében. Az állam kisajátította, körbekerítette, s zárt területnek nyilvánította. A kapuban és a kőfalak mentén őrök cirkáltak, s továbbhaladásra szólítottak fel mindenkit, aki csak egy pillanatra is megállt a közelben. A szájhagyomány kémelhárító és hírszerző oktatóközpont létesítését vélte tudni e helyen. Carlos, a Sakál állítólag innen irányította csoportja működését.

1990 után a `Fácánost` rövid időre a Munkásőrség vette át, majd a Kincstár kezébe került. Tervek születtek szállodára, lakótelepre, pihenőközpontra. Háromszáz aktivista azonban emberláncot alkotott a bejárat körül, mire az önkormányzat papírkosárba szórta a terveket. Azóta, vagyis másfél évtizede semmi sem történt. Az egykor büszke paloták az elhanyagoltság oly mérvű stádiumában vannak, amely felelősökért kiáltana.

A cikk folytatása elolvasható a Hegyvidék 2005. november 16-án megjelent (XXXV./22.) számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát