Legendás apák és fiúk

95 éves a János-hegyi Erzsébet-kilátó

2005. szeptember 8. 12:05

Kilencvenöt éve, 1910. szeptember 8-án avatta fel Budapest polgármestere, Bárczy István a János-hegyi Erzsébet-kilátót.

1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta, hogy a régi fatorony helyébe (amelyen Erzsébet királyné is járt) építsenek állandó kilátót Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegy 529 méter magas csúcsára. (Glück a Pannónia szálló tulajdonosa, a Svábhegyi Egyesület elnöke volt, akinek nevét ma is turistaút viseli a Csúcshegy oldalában.) A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata hamarosan gyűjtést indított, a tehetősebb polgárok rövid idő alatt 52 ezer koronát ajánlottak fel, a legtöbbet Zwack János és Gundel János fizette. A főváros vezetése 1907-ben fogadta el a javaslatot és további 180 ezer koronával járult hozzá a költségekhez. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, ezt dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás templom megújítója.

Az 1908-10 között zajló építkezés anyagainak felszállítása komoly feladat volt, a mai Libegő végállomásától kötélpályán vitték a követ a tetőre, a vizet a Sváb-hegyről szállították lajtoskocsin. Az építőmester Wellisch Hugó, a kőfaragó Král Gyula volt. A 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony neve Erzsébet királyné emlékét idézi, akinek Stróbl Alajos készítette szobrát az előcsarnokban állították fel. Itt szecessziós mozaikképek is készültek a királynéról, Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor művei, a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette. A kezdeményezők és támogatók nevét emléktábla örökítette meg. Az épület tetejére egy 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban kisebb pihenőfülkéket alakítottak ki. Tervezték azt is, hogy 2-300 magyar és külföldi város irányát és távolságát felvésik a kilátó mellvédjére, az első világháború miatt azonban erre nem maradt pénz.

A János-hegy népszerű kirándulóhely, a kilátóból - kivételesen jó látási viszonyok esetén - északkeleti irányban a Mátra és a Bükk, délnyugat felé pedig a Balaton is látható. (A János-hegy csúcsa 433 méterrel magasodik a Lánchíd mércéjének 0 pontja fölé.) A jobb megközelítés céljából már a 30-as évek végén felmerült egy kötélpálya építése, ám a II. világháború ezt megakadályozta. A háború után a kilátó sorsa kevéssé érdekelte az illetékeseket, a közönyt csak a Libegő 1970-es átadása oldotta némileg.

A Kádár-korban ötágú vörös csillag virított a Budapest egyik jelképének számító épület tetején, de fenntartására továbbra sem költöttek, így leromlott műszaki állapota miatt be kellett zárni. Az 1980-as években részben felújították, s 1992-ben rövid időre megnyílt - a Vidám Színpad kezelésében, ez az intézmény üzemeltethette a vendéglőt is. Az inkább bakancsos turisták által látogatott hely azonban kevéssé volt alkalmas nagyobb létszámú rendezvények számára, ezeknek a környezetvédelem szempontjai is határt szabtak.

Több eredménytelen kísérlet és pályázat után a torony kezelését a XII. kerületi önkormányzat 2001-ben vette át a fővárostól, teljesen felújította azt. A munkák első ütemében megerősítették a kilátó statikai szerkezetét, kicserélték a burkolatokat, ajtókat és ablakokat, s megtisztították a kőfelületeket. A támogatók emléktáblája ismét a helyére került, Erzsébet szobra jelenleg a Budapest Galéria birtokában van, visszahelyezéséről tárgyalások folynak.

A második ütemben a Pilisi Parkerdő megújítja a Libegő és a kilátó között vezető sétautat és a 110 fokos lépcsőt, továbbá kiépítik a díszvilágítást, és felújítják az erdőőr házát. E munkák jelenleg is folynak, az átadást szeptemberre 17-re tervezik, a teljes költség 85 millió forintot tesz ki. Később helyreállítják az egykori éttermet is, a közelben álló rácsos antenna-torony sajnos ott marad.

A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag odáig is el lehetett látni a tetejéről. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült, ma az északnyugati vonulat neve Pozsonyi-hegy. A János nevet vagy egy korábbi Szent János szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318-37 közti rektoráról kapta. Ha elkészül a kilátó, ismét aktuális lesz a népszerű Eisemann-dal: János, legyen, fenn a János-hegyen. Bár a Libegő nyári hétköznapokon is csak délután 5-ig közlekedik, autóbusz pedig több mint tíz éve nem jár oda...

(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)
2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!