Előkerült a legrégibb héber ABC

Átmeneti vésetek

Eddig csupán feltételezni lehetett, hogy az i.e. 10. századi Izrael lakói írástudók voltak; megdönthetetlen bizonyíték erre nézve nem állt a tudósvilág rendelkezésére. Az idei nyár óta zajló dél-izraeli ásatás során felfedezett kődarab most egyértelműen alátámasztja a találgatásokat. A kő egyik oldalán tál alakú vájat látható, a két soros abc pedig a kő másik oldalán kapott helyet. A bemélyedésből arra következtetnek a tudósok, hogy a lelet kultikus rituálék használati eszközeként szolgált a Bibliában aranykorként ábrázolt X. században.

Ron E. Tappy régész, a pittsburghi Teológiai Papnevelde professzora egy épületmaradványba beágyazódva figyelt fel a különleges jelentőséggel bíró tárgyra. Az ebből levonható konklúzió arra az ősi felfogásra utal, miszerint a betű távol tartja az ördögöt.

Néhány kutató szerint a kőbe vésett abc azt az átmeneti időszakot örökítette meg, amikor a betűk már nem jellemezhetők eredeti föníciaiként, még nem a végleges héber írásjegyek, de már felismerhetően megközelítik azt. "Ez az [időben] első ismert példánya a héber abc-nek, s mint ilyen, fontos viszonyítási alap az írás történetében" - olvasható a szakértői vélemény a New York Times honlapján.

P. Kyle McCarter, az amerikai John Hopkins Egyetem közel-keleti írásokkal foglalkozó professzora bár óvatosan fogalmaz, azért maga is a fenti elmélet híve. "Főníciai típusú abc ... proto-hébernek gondolom, de minden kétséget kizáróan nem tudom bizonyítani" - nyilatkozta.

A héber betűírásról köztudott, hogy az jelentette - többek között - az európai kultúra alapjául szolgáló görög jelzőrendszer alapját. A mostani felfedezés tehát abból a szempontból is jelentős, hogy saját civilizációnk egyik legrégebbi nyomát is magán hordozza.

1. Átmeneti vésetek
2. Ellentmondásos aranykor