A jeruzsálemi alagút eredete

Amint korábban már beszámoltunk róla a bibliai szöveg pontos történelmi információt közöl a jeruzsálemi alagút építéséről. Radiometrikus földtani kormeghatározási módszerek alapján bebizonyosodott, hogy a jeruzsálemi alagút vaskori eredetű.

A Biblia szerint az 533 méter hosszú alagutat, mely a Gihon-forrás vizét vezeti a városba, a küszöbön álló asszír támadás miatt veszélybe került ivóvízellátás biztosítására építették:

"És Ezékiás volt az, a ki betömé a Gihon vizeinek felső forrását, és Dávid városának napnyugat felől való részén vezeté lefelé" (Krónika II. 32:30)

Korábbi vizsgálatok alapján a világ leghosszabb vízi alagútjának építését i.e. 700 körülre datálták.

Bibliai régészet

A bibliai régészet időben a korai bronzkortól (a pátriárkák korától) a római időkig, térben az ókori Mezopotámiától a Nílusig terjedő régészeti ásatások során előkerült a Biblia világához kapcsolódó tárgyi vagy írásos emlékekkel foglalkozik.

Az ókori mérnöki tudomány csodájának tekintett jeruzsálemi alagutat legutóbb a jeruzsálemi Héber Egyetem geológusa Amos Frumpkin is megvizsgálta és a Natureben megjelent cikkében megerősítette a korábbi datálást.

A Biblia történeti hitelességének bizonyításában vagy cáfolatában a modern régészeti technológia elvben sokat segíthet. A valóságban azonban a régészet - az azonosítás nehézségei, a datálható anyagok szűkössége valamint a leletek korlátozott hozzáférhetősége okán - csak kivételes esetben jelent fogódzót a bibliai hagyomány történelmi hitelességének megítélésében.

"Nagyon ritka, hogy olyan bibliai lelet kerül elő, melyet datálni is lehet, mert eléggé nehéz a feltárás, az azonosítás és rendszerint már eleve rossz állapotban kerülnek elő a leletek" - mondta el Frumpkin a BBC-nek.