Mars, a vörös bolygó istene

Taréjos sisak, vért, fegyverzet

Mars a rómaiak egyik legnépszerűbb, legszélesebb körben tisztelt istensége volt. Egyrészt azért, mert a Marssal legtöbbször társított fogalmak - a háború, a hódítás, a harci szellem - felettébb nagy tiszteletnek örvendtek Rómában. Másrészt azért, mert a hagyomány szerint tőle eredt a római nép is, hiszen Rhea Silvia vesztaszűzzel megesett kalandjának gyümölcse volt Romulus és Remus.

Marsot hajlamosak vagyunk csak a háború isteneként számon tartani, holott a rómaiak benne tisztelték a tavasz, a termékenység, a mezők és a csordák védelmezőjét is.

Az eredetileg Rómában Marsnak emelt templomok az istenség más-más tulajdonságát emelték ki s tették hódolat tárgyává.

Első számú - nemcsak neki, hanem Jupiternek és Quirinusnak szentelt - temploma a Capitoliumon állt. A Mars Ultor ("a bosszúálló Mars") temploma a Forum Augustuson volt. Azon a helyen pedig, ahol a hadjáratba induló sereg gyülekezett, egy Mars Gradivusnak szentelt templom állt ("Mars, ki a sereg előtt jár a csatában"). Természetesen a hadisten oltalma alatt állt a Marsmező (Campus Martius), az a terület, ahol a harcosok gyakorlatoztak, s az atléták edzettek.

A Forum Romanum egy kis szobácskájában tartották "Mars lándzsáit" (hastae Martiae), a római háborúskodás fontos jelképeit. Ha bármelyik lándzsa akár egy hajszálnyit is elmozdult, az rossz ómennek számított, hisz azt jelezte: Rómát háborús ellenség fenyegeti.

Ám ha Róma indított háborút, a hadvezérek maguk mozdították el a fegyvereket, s azt ismételték: "Mars vigila" (Mars felébredt).

Mars istenhez kiterjedt ünnepkör kapcsolódott. A hadjáratok kezdetének (március 1., Feriae Marti) és végének (október 19., Armilustrium) ünnepét minden évben megtartották. Utóbbin a katonák jelképesen megtisztították fegyvereiket, hogy azok épségben átvészeljék a telet.

A termékenységnek és megtisztulásnak hódoló Suovetaurilia ünnepét ötévente ülték meg, ilyenkor egy disznót, egy bárányt és egy bikát áldoztak Marsnak. Az Equirrianak nevezett, Mars előtt tisztelgő lóversenyeket február 27-én és március 14-én tartották. A fegyvereket és harci harsonákat március 19-én (Quinquatrus) és 23-án (Tubilustrium) a háborúkra készülődve jelképesen megtisztították.

Mars papjait saliinak, vagyis "ugrálóknak" nevezték. Nevüket onnan kapták, hogy a Marsnak szentelt ünnepeken ugrálva, énekelve közlekedtek Róma utcáin.

Marsot rendszerint teljes harci díszben ábrázolták: mellén fényes vérttel, fején taréjos sisakkal, kezében pajzzsal. Szent állatai a farkas és a harkály voltak, és az ábrázolásokon mellette szoktak szerepelni - olykor gyermekeiként - Fuga és Timor, a menekülés és a félelem megszemélyesítői.