Csillagászok elemezték Van Gogh festményeit

A kutató a tanulmányban beszámolt arról, hogy a Hold, vagy a csillagok elhelyezkedése alapján némely festmény keletkezési időpontját napra, sőt órára be lehet mérni, s ezzel a csillagászok segítik a művészettörténészek munkáját, hiszen a festő nem minden munkájának keletkezéséről számolt be pontosan fivérének, Theónak.

Út Ciprussal, 1890

Kifejtette: Vincent van Gogh legismertebb és legnépszerűbb képei élete végén, 1888-1890 között keletkeztek, mivel 1888 februárjában költözött Dél-Franciaországba, ahol a mediterrán táj, az erőteljes színek és fények óriási hatással voltak festészetére. "Ez egy hároméves időszak, amikor rengeteget festett, s nemcsak a Földre, de az égre is figyelt. Nagyon pontosak a megfigyelései" - mondta Mizser Attila.

Szavai szerint az 1890-ben készült Út ciprussal című festményen például a Holdon kívül két csillag látható. A Southwest Texas State University csillagászai nemrég megvizsgálták, hogy vajon igazi égitesteket ábrázolt-e a festő. Ekkor számítógépes szimuláció révén bebizonyosodott, hogy az égitesttel átellenben látható csillag a Vénusz, a vászon bal oldalán pedig a Merkúrt ábrázolta a művész, kompozíciós okokból "megtükrözve", azaz megfordítva az égitesteket. E három égitest együttállása pedig mindössze egyetlen estén, 1890 április 20-án volt látható - mondta az MCSE főtitkára.

Mizser Attila érdekesnek nevezte a Fehér ház éjjel című festményt is, amely nemrég került elő az Ermitázsban. "Nem sokkal a halála előtt, 1890-ben festette van Gogh. A texasi kutatócsoport helyszíni vizsgálatokkal bebizonyította, hogy a Vénusz látható a kora esti égen. Párizsi meteorológiai feljegyzések alapján pedig kiderült, hogy mindössze egyetlen derűs nap - június 16. - kerülhet szóba a mű megszületésének időpontjaként" - hangsúlyozta Mizser Attila.

(Múlt-kor/MTI)