A csillagok jelezték Delphoi szertartásait

Hésziodosz híres kalendáriuma és csillagászati térképek vezették rá a kutatókat, hogy az állandó naptárak előtti korban miként tudott mindenki időben eljutni Delphoiba.

Csillagászati megfigyelések

Csillagok nyomában

A holtak jósdája Elszámolták a marathóni futás idejét Egy szökevény nap nyomában Kiállítják a világ legrégibb csillagtérképét 330 éve alapították a greenwichi csillagvizsgálót

A Leicesteri Egyetem régészeti- és ókortörténeti tanszékének munkatársai kutatásuk során arra próbáltak magyarázatot keresni, hogy az - év meghatározott időszakában periodikusan Delphoi-ban Apollónnak áldozó és jóslatot kérő - emberek, honnan tudták, hogy az év mely napján kell odamenniük, mikor még nem létezett a maihoz hasonló naptár. A kutatók felfedezéseik eredményeit az Antiquity magazin ehavi számában tették közzé.

Elméletük kiindulópontjaként a professzorokból, kutatókból és diákokból egyaránt álló csoport tagjai azt állítják, hogy a földművesek a korábban megfigyelt és kalendáriumukban lejegyzett asztronómiai jelek alapján tudták megállapítani, hogy az év mely szakában járnak. Alun Salt, a kutatásban részt vevő posztgraduális képzésben tanuló diák szerint: "Kutatásunk alapja Hésziodosz Munkák és napok című munkája volt, mely az i.e. nyolcadik században keletkezett, és azt írja le, hogy az adott mezőgazdasági munkákhoz a csillagok állása alapján melyik az év leginkább megfelelő időpontja." Hésziodosz munkájának asztronómiai része a kutatók szerint ugyanis a korábbi néphagyomány írásos rögzítése volt.

"A könyv az Apollónnak szánt áldozat időpontjára azt a periódust jelöli meg, mikor egy különleges csillagkép először jelenik meg a reggeli égbolton. Mivel korábban elég sokat szenvedtem az álmatlanságtól, sokat néztem az éjszakai csillagképeket. Ekkor vettem észre, hogy a Delfin-csillagkép december végén-január elején jelenik meg a keleti égbolton: ez pedig pont az az időpont, mikor a városok Delphoi Apollónnak áldoztak. Ekkor arra gondoltam: lehetséges lenne hogy a Hésziodosz által leírt rituális események is ugyanezt a csillagképet használták? A probléma ezzel mindössze annyi volt, hogy Delphoiban nem ekkor áldoztak, mert a jósda naptára a többi város naptárához képest egy hónapos késében volt. Ennek oka pedig a templomot határoló sziklákban keresendő."

Sziklafalak árnyékában

Pythia a csillagok alatt

A tanulmányban egy másik diák, Efrosyni Boutsikas fejti ki részletesen a "sziklák és csillagok"- elmélet magyarázatát: "Apollón templomát a keleti oldalon hatalmas sziklafalak határolták, ezek pedig lehetetlenné tették a keleti égbolt teljes megfigyelését. A horizont ettől itt magasabbra került, így a csillagoknak hosszabb utat kellett bejárniuk, mielőtt épphogy napkelte előtt láthatók lettek volna. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az Apollón szertartásokat kora reggel tartották, egy különleges reggeli csillag-együttállás megfigyelésével, akkor az az említett okok miatt egy hónappal később következett be, mint más, sík horizontú városok esetében."

Salt szerit ez a különleges csúszás tette lehetővé, hogy mások messzi földről is ellátogassanak a  rituáléra, ugyanis azalatt az egy hónap alatt a Mediterráneum bármely pontjáról odaérhettek, így végül mindenki a saját naptárában is megjelölhette az időpontot, és nem kellett Delphoi mások által nem ismert időszámításához igazodni.

Az esemény ma is megtekinthető, bár a csillagképek azóta történt elmozdulása miatt a mai naptár utolérte Delphoi ősi időszámítását : az eredetinél pont egy hónappal később, február elején lehet keresni a különleges jelet az égbolton. Komoly problémát jelent azonban a fényszennyezés - írták a kutatók, mert az itteni csillagok fénye nagyon halvány, és így az Athénból például ma már egyáltalán nem, és Delphoiból sem könnyen látható. Próbálkozni azonban érdemes.