Az újonnan nyilvánosságra hozott J. F. Kennedy-akták

John F. Kennedy az Ovális Irodában

A John F. Kennedy elnök 1963-as meggyilkolásával kapcsolatos nyomozásról most több mint 2000 új dokumentumot hoztak nyilvánosságra. Ezek a dokumentumok azonban nem csak a bennük szereplő információk miatt érdekesek, hanem azért is, ami kimaradt belőlük.

Sok szakértő előzetesen arra számított, hogy a legújabb dokumentumközlés sem ad majd választ minden nyitott kérdésre Kennedy dallasi meggyilkolásával kapcsolatban. Ez valóban így is történt: a merénylettel kapcsolatos legfontosabb rejtélyek továbbra is megoldatlan maradt.

Az új dokumentumok többsége már korábban is hozzáférhető volt, azonban most nagyrészt vagy teljes egészében szerkesztetlen változatban váltak elérhetővé. A korábbi iratokban a kihúzott szavak vagy üres helyek helyett immár eredeti tartalom olvasható.

Lee Harvey Oswald és a hivatalos álláspont

Az amerikai kormány hivatalos vizsgálata továbbra is azt állítja, hogy Lee Harvey Oswald, egykori amerikai tengerészgyalogos, aki egy időre a Szovjetunióba költözött, egyedül cselekedett, amikor Kennedy elnökre a közeli épületből tüzet nyitott. Ez az állítás azonban hat évtizeddel később is kérdéseket és újabb összeesküvés-elméleteket generál.

Számos szakértő pozitívan értékelte a dokumentumok nyilvánosságra hozását, előrelépésként tekintve rájuk az átláthatóság felé. Korábban már több százezer irat jelent meg, ezek azonban részben szerkesztettek voltak, vagy nemzetbiztonsági okokból teljes egészében visszatartották őket. Bár a szakértők még elemzik a dokumentumokat, eddig nem derült ki belőlük világot megrengető új történet.

Jefferson Morley, a Washington Post volt riportere és a JFK Facts blog szerkesztője mégis „az 1990-es évek óta legizgalmasabb fejleménynek” nevezte a mostani nyilvánosságra hozatalt. Szerinte a dokumentumok újabb részleteket fednek fel arról, hogy a CIA már jóval a merénylet előtt intenzíven megfigyelte Oswaldot.

Philip Shenon író, aki könyvet is publikált a merényletről, az Associated Pressnek elmondta: a korábban nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Oswald 1963 szeptemberében, tehát hónapokkal a gyilkosság előtt Mexikóvárosba utazott. Az AP jelentése szerint Oswald ott nyíltan beszélt Kennedy megöléséről, amit mások is hallottak. Egy korábbi, 1975-ös CIA-jelentés azonban leértékelte Oswald mexikói tevékenységének jelentőségét.

A CIA és Kennedy viszonya

Az új dokumentumok betekintést engednek Kennedy és a CIA kapcsolatának hátterébe, és felfedik a hidegháborús korszak hírszerzési technikáit is. Egy nemrégiben teljes egészében nyilvánosságra került feljegyzésben Arthur Schlesinger, Kennedy tanácsadója figyelmeztette az elnököt arra, hogy a CIA túlzott befolyással bír az amerikai külpolitika alakításában. A dokumentum arra is kitért, hogy az ügynökség szövetséges országok, például Franciaország nagykövetségein is erősen jelen volt.

A dokumentumokból kiderül, hogy a CIA olyan technikákat is használt, mint például a fluoroszkópos szkennelés (röntgensugaras átvilágítás) rejtett mikrofonok felderítésére, vagy egy különleges festék, amellyel titokban megjelölték a lehallgatott nyilvános telefonfülkéket. Az egyik dokumentumban említést kap James McCord is, aki később a Watergate-botrány egyik kulcsfigurája lett.

Összeesküvés-elméletek újraéledése

Bár több dokumentum régóta ismert összeesküvés-elméleteket is felhozott, ezek közül kevés tartalmazott valóban új információt. Egy példa erre Gary Underhill esete, aki korábban azt állította, hogy CIA-ügynökök álltak a merénylet mögött. Underhill 1964-es halálát öngyilkosságnak minősítették, de ezt már 1967-ben vitatták. Az Underhill-ügyben megjelent CIA-jelentés már 2017 óta ismert, a mostani kiadásban csupán pár mondat került ki szerkesztetlenül, új bizonyíték nélkül.

Egy 1992-es törvény előírta, hogy a JFK-merénylettel kapcsolatos dokumentumokat 25 éven belül nyilvánosságra kell hozni, azonban nemzetbiztonsági okokból ez nem történt meg maradéktalanul. Az elmúlt években mind Trump, mind Biden kormányzata további dokumentumokat hozott nyilvánosságra.

Jefferson Morley szerint a Nemzeti Levéltárban további dokumentumok várnak nyilvánosságra hozatalra, a CIA és az FBI birtokában pedig olyan iratok vannak, amelyekkel még nem számoltak el. Bár további kiadások várhatók – például Robert F. Kennedy és ifjabb Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatban –, a JFK-merénylet körüli kérdések valószínűleg a jövőben sem csitulnak el.

A bbc.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
• A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 
• Jeanne d’Arc küzdelmei
• Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
• Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája 
• Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
• Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
• Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren
• Az esélytelenek nyugalmával tartották a védhetetlen Hongkongot a brit katonák