Az etiópok egyáltalán nem voltak részegek, tönkreverték 1896-ban az olaszokat

Az etiópok egyáltalán nem voltak részegek

Az 1896. március 1-jén lezajlott aduai csatában az Oreste Baratieri tábornok vezette olasz haderő katasztrofális vereséget szenvedett. A 18 ezres gyarmati sereg, amelynek mintegy negyedét szövetséges eritreai katonák alkották, II. Menelik 100 ezer főt számláló seregével nézett szembe. Utóbbiból nyolcvanezer katona tűzfegyverekkel rendelkezett.

Baratieri éjfél körül három hadosztállyal kezdte meg az előrenyomulást, és abban reménykedett, hogy még álmukban meglepheti az etiópokat. Az olaszoknak azonban nem volt helyismeretük, hibásak voltak a térképeik is, így a hadosztályok nem a kijelölt helyüket foglalták el, így messzire kerültek egymástól.

Ráadásul a meglepetés erejével sem érhettek, mivel az egyik eltévedt hadosztály tévedésből beleszaladt az etiópokba, akik így tudomást szereztek a támadásról és riadóztattak. Menelik kihasználva seregének számbeli fölényét és a terepismeret adta előnyöket, súlyos vereséget mért az olaszokra, akiknek hétezer katonájuk maradt a harctéren, valamint háromezer emberük fogságba esett.

Az olaszokkal harcoló eritreai katonákat az etiópok, akiknek vesztesége három-négyezer fő körül mozgott, árulóként kezelték, és közel nyolcszáz fogolynak levágták a jobb karját és a bal lábát.

Menelik győzelme és az olaszok csúfos kudarca igazi szenzáció volt Európában, ahol a csata a sajtó egyik legfelkapottabb témájává vált. A Vasárnapi Újság 1896-os számában például a következőket olvashatjuk az olaszok fiaskójáról:

„Az aduai csata veszteségét ma főképp annak tulajdonítják, hogy a volt főparancsnok, Baratieri tábornok, igen ügyetlen taktikus. Hadseregét három részre osztva vitte előre, ahelyett, hogy egyesítette volna, s igen sok csapatot szűk völgyekben és hasadékokban állított fel, hol nem fejthettek ki elegendő erőt, s e mellett a szomszéd hegyeken a biztonságot sem őrizte meg. Különösen nagyon tökéletlen volt az olaszok kémrendszere. Sohasem tudták pontosan az abesszíniaiak állását és számát, s az aduai ütközetet is abban a hitben kezdték meg, hogy az abesszíniak Menelik megkoronázására készültek, s ezért holtrészeg állapotban találják őket.”

Az aduai csatában azonban igen józan és tettrekész volt az etióp tábor. Az aduai vereséget követően az olasz kormány megbukott, Crispi miniszterelnök lemondott, Olaszország pedig 1896 októberében Addisz-Abebában békét kötött II. Menelikkel, és lezárta az első olasz–etióp háborút.

A császár egyébként rendkívül gáláns volt Rómával szemben, ugyanis olasz kézben hagyta az Eritreában és Tigré tartományban megszerzett területeiket, és mindössze 10 millió lírát követelt hadisarcként a legyőzött európai hatalomtól. Menelik nem akarta megalázni az Olasz Királyságot, hiszen tisztában volt azzal, hogy egy Róma által megszervezett koalíció ellen már nem tudna esélyesként fellépni.

1. Bár az olaszok átverték, az etióp uralkodó nem hagyta magát
2. Az etiópok egyáltalán nem voltak részegek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
• Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
• Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán