Az elsüllyedt templom titka: A Nikaiai zsinat nyomában

Törökországban, az İznik-tó sekély vizében egy különleges bazilika maradványaira bukkantak: a 2014 óta zajló kutatások szerint a Szent Neofitosz-templom akár az első nikaiai zsinat eredeti helyszíne is lehetett. Az új felfedezés alapjaiban írhatja át a keresztény régészet térképét.

Az ókori templom nyomában

2014-ben légi felvételek során bukkantak rá a törökországi Bursa tartományban, az İznik-tó sekély vizében egy elsüllyedt bazilika maradványaira. A romok alig húsz méterre találhatók a parttól, és mindössze két méter mélyen fekszenek. A levegőből is jól kivehető, meglepően épségben megmaradt alaprajz azonnal felkeltette a szakértők figyelmét.

Az épület hossza mintegy húsz méter, háromhajós elrendezése a bizánci korai keresztény templomépítészet tipikus példája. A felfedezés óta folyamatosak a kutatások – többek közt geofizikai vizsgálatokkal, például elektromos ellenállás-tomográfiával (ERT) próbálják feltárni az épület történetét és pusztulásának körülményeit.

A nikaiai zsinat lehetséges helyszíne

A török régészek legfrissebb elmélete szerint a víz alatti templom lehetett az első nikaiai zsinat színhelye. A Kr. u. 325-ben tartott zsinatot Nagy Konstantin császár hívta össze. Több mint háromszáz püspök vitatta meg itt a keresztény hit alapkérdéseit. Ezen a zsinaton született meg a Szentháromság tanítása és a ma is ismert Nikaiai hitvallás.

Bár a zsinat konkrét helyszíne sokáig ismeretlen maradt, Mustafa Şahin professzor és csapata szerint az új leletek – köztük az építészeti jellemzők és a bazilika elhelyezkedése – megerősíthetik a feltételezést. A templom stratégiai pozíciója különleges szerepre utalhatott Nicaea ókori városszerkezetén belül.

A háromhajós templom nem mutatja a földrengéses pusztulás nyomait. Ez azért fontos, mert sokáig úgy vélték, hogy a bazilika a Kr. u. 740-es földrengés következtében omlott össze. A víz alatti felvételeken azonban sem repedések, sem szerkezeti károk nem láthatók.

Az épület körülbelül 1600 éves lehet – vagyis nem sokkal a zsinat után épült. Ez felveti annak lehetőségét, hogy akár az esemény emlékére, vagy épp annak tényleges helyszínére emelték.

Vízemelkedés okozta a pusztulást?

A legújabb geofizikai és geológiai vizsgálatok szerint nem földrengés, hanem a tó vízszintjének lassú emelkedése okozhatta az épület elárasztását. A templom ugyanis part menti sziklákra épült, amelyek alacsony vízállás idején szárazon voltak. Az ERT-vizsgálatok nagy elektromos ellenállású, stabil alapkőzetet mutattak ki két méter mélyen.

A fokozatos vízszintemelkedés, amely az éghajlatváltozás következménye lehetett, hosszú idő alatt áraszthatta el a templomot. Ez a megközelítés kizárja a szeizmikus esemény miatti pusztulást, mivel nincsenek jelen a földrengésre utaló tektonikus deformációk sem.

A bazilika Szent Neofitosz nevét viseli, aki Diocletianus császár uralkodása alatt szenvedett vértanúhalált. A szent tisztelete, valamint a templom elhelyezkedése arra utal, hogy a helyszín mélyen gyökerezik a korai kereszténység spirituális emlékezetében.

Nicaea – a mai İznik – nemcsak a zsinat helyszíneként volt jelentős, hanem a keleti kereszténység egyik központjaként is, különösen a késő római és korai bizánci időszakban.

Régészeti áttörés küszöbén

Bár a tudományos bizonyítékok még nem véglegesek, a felfedezés új irányokat adhat a keresztény régészetnek. További ásatások, rétegtani vizsgálatok és összehasonlító elemzések szükségesek más zsinati templomokkal, különösen a konstantinápolyiakkal.

A török hatóságok már jelezték, hogy meg kívánják óvni a lelőhelyet. Egy víz alatti múzeum létrehozását is fontolgatják, amely lehetőséget adna a látogatóknak, hogy merülés közben ismerjék meg a bazilika maradványait.

A Szent Neofitosz-bazilika felfedezése az utóbbi évek egyik legjelentősebb keresztény régészeti lelete. Ha a kutatók feltételezései beigazolódnak, ez a templom nem csupán az ókeresztény hitvilág lenyomata, hanem maga az első nikaiai zsinat – a keresztény dogmatika alapját képező esemény – eredeti helyszíne lehet.