Az egyre fejlettebb technológia tárhatja fel a lápi múmiák titkait

Akasztott emberek

Nem messze a tollundi férfi lelőhelyétől találtak rá az ellingi asszony testére. Kivételesen nem egy gép, hanem egy helybéli talált rá, és először egy állati tetemnek hitte, mert egy bőrköpenybe csavarba tették a mocsárba. A holttest elülső fele nem őrződött meg jó állapotban, így csak a hosszú hajfonatból derült ki a kutatók számára, hogy alighanem egy nőről van szó. Fogászati és röntgenvizsgálatok alapján körülbelül 25 éves lehetett, és a nyakán lévő sérülések alapján ugyanúgy felakasztották, mint a tollundi férfit.

Bár a radiokarbon vizsgálatok a tollundi férfihoz meglehetősen közeli dátumot jelöltek meg, i. e. 280-at, és az előkerülésük között is kicsi a távolság, egyelőre nincs arra közvetlen bizonyíték, hogy bármi közük lett volna egymáshoz. A Windeby leletek köré épített, majd megbukott történet is intő jel lehet a kutatóknak, hogy az elképzeléseiket megfelelően biztos alapokra építsék.

1952-ben, ugyanabban az évben, amikor a tollundi férfit megtalálták, került elő a grauballei férfi is, szintén Dániából. Annak ellenére, hogy ez az egyik legjobb állapotban megőrződött holttest, ennek az arca torzult el a legjobban. Ennek az az oka, hogy a mocsárban lejátszódó folyamatok miatt a koponyája (és a lába) is összetört, a feltárás során pedig véletlenül ráléptek.

A CT-vizsgálatok megerősítették, hogy a mocsár „okozta” a koponya töréseit. Ennek ellenére a haja és körme megmaradt, akár ujjlenyomatot is lehetne venni tőle. A vizsgálatok szerint az álla borotválását abbahagyta néhány nappal a halála előtt, ami arra enged következtetni, hogy sejtette a rá váró sorsot.

A grauballe-i férfi szinte biztosan valamiféle rituális gyilkosság áldozata lett, ugyanis a torkát fültől fülig elvágták, olyan mélyen, hogy az éles tárgy megsértette a nyakcsigolyákat is. A halála idején nem viselt ruhát, teljesen meztelenül került elő, bár az is lehetséges, hogy az eltelt idő alatt a mocsárban megsemmisült az öltözéke. Egyes elképzelések szerint téli időszakban, a jobb termés érdekében áldozták fel, ami egybecseng néhány ókori szerző állításával, ám nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy ezek a római auktorok elfogultak voltak a barbár kortársaikkal szemben.

1. Mocsárba vetett király?
2. A fiúvá lett lány
3. Az alvó halott
4. Akasztott emberek
5. Egy másik király

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"