Az egyre fejlettebb technológia tárhatja fel a lápi múmiák titkait
2022. március 6. 15:53 Múlt-kor
A mocsarak és lápok mindig is sajátos helyet töltöttek be az európai kultúrtörténetben. A letelepült életmód okán a vizenyős területeket, amelyeknek az egészségtelen kigőzölgéseit veszélyesnek gondolták, távol kerültek a mindennapi élet színtereitől. A mocsár titokzatos világa a helyiek szemében a természetfeletti lények lakóhelye is lett. De ez sem akadályozta meg a régi idők embereit abban, hogy rituális gyilkosságok színhelyévé tegyék a lápokat. A modern korban szerencsére már lehetséges a megfelelő eszközökkel a lehető legtöbbet megtudni a több száz, vagy több ezer évvel ezelőtti áldozatokról.
Korábban
Mocsárba vetett király?
Írország és általában az északi vidékek, amelyek csapadékosabbak az európai átlagnál, bővelkednek a vizenyős területekben. Ezek a területek különösen kedvező körülményeket biztosítanak ahhoz, hogy az oda került halottak mumifikálódjanak.
Ezek az ún. lápi tetemek nedves körülmények között képesek rendkívül jó állapotban megmaradni, köszönhetően többek között a közeli sós vizeknek, a hidegebb klímának vagy a huminsavaknak.
Bár a lágy részek a mocsári holttesteknél kiváló állapotban maradnak meg, a csontjaik mégis dekalcinálódnak és elbomlanak, ugyanennek a kémiai közegnek köszönhetően.
Az iparosodás utáni korszakban a tőzeglápokat nagyüzemben kezdték el kitermelni fűtőanyag gyanánt, ennek köszönhetően számos lápi tetem került elő. Ez történt a clonycavani férfival is, akit egy modern berendezés forgatott ki a földből.
Ennek következtében a teste alsó része megsemmisült, ám ami megmaradt belőle, az alkalmasnak bizonyult modern vizsgálatokra is. A radiokarbon kormeghatározás szerint mintegy 2300 évvel ezelőtt hunyt el.
Még biztosabban derült ki az, hogy a clonycavani férfi nem halt természetes halált. A fején és a mellkasán éles tárgytól származó sebeket találtak, az arcát pedig ugyanezzel a tárggyal zúzták be. A hasfalát felnyitották és a mellbimbóit levágták. Utóbbi miatt gyaníthatjuk azt, hogy itt valójában egy rituális gyilkosságról lehetett szó. Az ősi Írországban ugyanis a király iránti teljes alávetettséget azzal lehetett kifejezni, ha megszopogatták a mellbimbóit.
A vizsgálatok alapján pedig a clonycavani férfi nem végzett fizikai munkát. A csonkítások rituális gyilkosságra utalhatnak. Hogy mi volt az oka annak, hogy a korai húszas éveiben megölték, nem tudhatjuk. Talán a rossz termés vagy az időjárás, esetleg egy vereség miatt tették felelőssé az áldozatot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben
- Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán
- Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
- Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
- Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
- Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók
- Római kori fürdőkomplexumot tártak fel Hollandiában
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása 20:29
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor 19:30
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz 18:18
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt 17:41
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben 17:04
- Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét 16:16
- A korai vasgyártás miatt irtották ki az európai erdőket 15:35
- Megújul a londoni Közlekedési Múzeum 14:47
