Az Apokalipszis évszázadai a Szépművészeti Múzeum új tárlatán
2026. május 23. 09:05
Az Újszövetséget lezáró Jelenések könyvének látomásait és az Apokalipszis ábrázolástörténetét bemutató, több mint ötszáz évet felölelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban, amely a téma vizuális evolúcióját tárja a közönség elé Albrecht Dürertől egészen a huszadik századi magyar alkotókig. A mintegy száz művet, köztük metszeteket és litográfiákat felvonultató tárlat mérföldkőnek számít a bibliai jövendölések művészettörténeti hatásának hazai bemutatásában.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A szeptember 20-ig látogatható kiállítás bevezető szekciója Albrecht Dürer 1498-ban megjelent, tizenöt lapból álló fametszetsorozatára fókuszál. A tizenötödik század végén Európát átható eszkatologikus, világvégét váró hangulatban Dürer alkotása forradalmasította a grafikai műfajt. A nürnbergi mester munkássága nyomán a fametszet a puszta könyvillusztrációból önálló, magas rangú művészi kifejezőeszközzé vált.
Az intézmény Grafikai Gyűjteményében őrzött apokalipszisciklusok közül a tárlat négy teljes sorozatot emel ki, kiegészítve azokat az önállóan is elterjedt, a témakörhöz szorosan kapcsolódó ikonográfiai típusokkal, mint például Patmoszi Szent János vagy a sárkánnyal küzdő Szent Mihály arkangyal ábrázolásával.
A tizenhatodik század eleji vallási átalakulások a Jelenések könyvének értelmezésére is jelentős hatást gyakoroltak. Amikor Martin Luther 1522-ben megjelentette az Újszövetség első német nyelvű fordítását, a Szeptemberi testamentumot, az olvasók könnyebb megértése érdekében idősebb Lucas Cranachot bízta meg a szöveg vizuális kíséretének elkészítésével. A tárlaton kiállított Cranach alkotások jól szemléltetik a reformáció korai vizuális propagandáját.
Szintén ebből az évszázadból származik Jean Duvet francia grafikusművész 1555 körül befejezett, huszonhárom lapos rézmetszetsorozata, amelyből a látogatók tizenkilenc kompozíciót tekinthetnek meg, bepillantást nyerve a francia reneszánsz sajátos, zsúfolt és drámai formavilágába.
A kiállítás kronologikus íve rámutat arra, miként alakult át az eszkatologikus szövegek művészi interpretációja a modern korban. A tizenkilencedik század végén a francia szimbolizmus vezéralakja, Odilon Redon már tudatosan elszakadt a narratív, eseményközpontú ábrázolásmódtól. Litográfiáin csupán a bibliai szövegre utaló elvont motívumok és alakok jelennek meg, a művek címei pedig egyenesen a Jelenések könyvéből vett idézetek. A történeti áttekintést Sigmund Hebenstreit üvegablaktervei, majd huszadik századi hazai alkotók, köztük Kondor Béla, Stettner Béla és Csohány Kálmán modern apokalipszisvíziói zárják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Izrael örökségrombolással vádolta a Hezbollahot és a Palesztin Hatóságot 19:56
- Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát 18:56
- Újra láthatóvá válhat a toszkánai víztározó mélyére süllyesztett középkori falu 17:24
- Adománygyűjtés segíti Máré várának helyreállítását 16:39
- Bronzkori kardot emeltek ki Devon partjainál a tengerből 16:01
- Visszaszolgáltatják a Rapa Nui őslakosok 19. századi maradványait 14:56
- Római kori úszómedencét tártak fel a törökországi Tralleiszben 13:45
- Tizenötmillió digitalizált oldallal bővült az Országos Széchényi Könyvtár 13:06
