Az Apokalipszis évszázadai a Szépművészeti Múzeum új tárlatán

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szeptember 20-ig látogatható kiállítás bevezető szekciója Albrecht Dürer 1498-ban megjelent, tizenöt lapból álló fametszetsorozatára fókuszál. A tizenötödik század végén Európát átható eszkatologikus, világvégét váró hangulatban Dürer alkotása forradalmasította a grafikai műfajt. A nürnbergi mester munkássága nyomán a fametszet a puszta könyvillusztrációból önálló, magas rangú művészi kifejezőeszközzé vált.

Az intézmény Grafikai Gyűjteményében őrzött apokalipszisciklusok közül a tárlat négy teljes sorozatot emel ki, kiegészítve azokat az önállóan is elterjedt, a témakörhöz szorosan kapcsolódó ikonográfiai típusokkal, mint például Patmoszi Szent János vagy a sárkánnyal küzdő Szent Mihály arkangyal ábrázolásával.

A tizenhatodik század eleji vallási átalakulások a Jelenések könyvének értelmezésére is jelentős hatást gyakoroltak. Amikor Martin Luther 1522-ben megjelentette az Újszövetség első német nyelvű fordítását, a Szeptemberi testamentumot, az olvasók könnyebb megértése érdekében idősebb Lucas Cranachot bízta meg a szöveg vizuális kíséretének elkészítésével. A tárlaton kiállított Cranach alkotások jól szemléltetik a reformáció korai vizuális propagandáját.

Szintén ebből az évszázadból származik Jean Duvet francia grafikusművész 1555 körül befejezett, huszonhárom lapos rézmetszetsorozata, amelyből a látogatók tizenkilenc kompozíciót tekinthetnek meg, bepillantást nyerve a francia reneszánsz sajátos, zsúfolt és drámai formavilágába.

A kiállítás kronologikus íve rámutat arra, miként alakult át az eszkatologikus szövegek művészi interpretációja a modern korban. A tizenkilencedik század végén a francia szimbolizmus vezéralakja, Odilon Redon már tudatosan elszakadt a narratív, eseményközpontú ábrázolásmódtól. Litográfiáin csupán a bibliai szövegre utaló elvont motívumok és alakok jelennek meg, a művek címei pedig egyenesen a Jelenések könyvéből vett idézetek. A történeti áttekintést Sigmund Hebenstreit üvegablaktervei, majd huszadik századi hazai alkotók, köztük Kondor Béla, Stettner Béla és Csohány Kálmán modern apokalipszisvíziói zárják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán