Nyugdíjas korában a régészetnek szentelte idejét Izrael félszemű hőse

Mose Dajan (középen szemkötővel), az izraeli hadsereg vezetője 1955-ben

Az akkoriban még az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztina területén alapított első kibucban (Degania) született, szülei Ukrajnából vándoroltak ki. Tizennégy évesen csatlakozott a Haganához, a földalatti zsidó hadsereghez, 1938-tól a brit hadsereg mellett működő félhivatalos zsidó rendőrség tagjaként vett részt a brit uralom ellen fellázadt arabok elleni éjjeli őrjáratokban.

1939 novemberében a Haganában folytatott, illegálisnak minősülő tevékenysége miatt letartóztatták, a börtönből 1941-ben szabadult, és azonnal csatlakozott a nácik ellen harcoló brit hadsereghez.

Egy zsidó és ausztrál katonákból álló egység élén hatolt be a Vichy-Franciaország fennhatósága alatt álló Libanon és Szíria területére, és már az első ütközetben elvesztette bal szemét. Sérülése annyira súlyos volt, hogy üvegszemet sem kaphatott, a világ később Nelson admirálisra és Kutuzovra emlékeztető fekete szemkötőjével ismerte meg.

Nem csak fizikailag, lelkileg is megsérült, kerülte az embereket. Kisebbségi érzését katonai győzelmeivel és zavaros, de sikeres nőügyeivel kompenzálta, utóbbi sikereit felesége végül megelégelte és harminchat év házasság után, 1971-ben elvált tőle.

A második világháború után a Haganá vezérkarában (őrnagyi rendfokozatban) arab ügyekkel és felderítéssel foglalkozott. Az Izrael Állam függetlenségének 1948. május 14-i kikiáltását követelő háborúban a Jordán völgyének parancsnokságát bízták rá, és ő egy egész napon át tartó csatában megállította a szír csapatok előrenyomulását.

Arab-izraeli fegyverszüneti egyezmény 1948. november 30-án

Alezredessé, majd vezérőrnaggyá nevezték ki, 1949 novemberétől a déli parancsnokság élére került. Az 1950-es években az angliai vezérkari tiszti iskolában tanult, 1952-ben lett dandártábornok.

1953 és 1958 között vezérkari főnök volt, az ő irányításával jött létre a kiválóan kiképzett és felszerelt izraeli hadsereg. Az 1956-os arab-izraeli háborúban személyesen vezette a Sínai-félszigetet elfoglaló hadjáratot. 1959-től 1964-ig mezőgazdasági miniszter volt, 1965-ben az Izraeli Munkapártból kivált jobbszárnnyal tartott, majd saját pártot alapított.

A közel-keleti helyzet újabb kiéleződése idején, 1967 elején a népszerű és karizmatikus Dajánt nevezték ki hadügyminiszternek. Az izraeli sikert hozó hatnapos háború után (amelyben Izrael megelőző csapást indítva mért vereséget szomszédaira, elfoglalta Jeruzsálemet, a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát és a Golán-fennsíkot) nemzeti hősnek számított.

A hadügyminiszteri tisztséget ezután is megőrizte, de nimbuszát alaposan megtépázta az 1973-as jóm kippúri háború, amelyben az Izrael elleni váratlan támadás sok emberáldozatot követelt, és a zsidó állam csak nehezen aratott győzelmet.

Dajánt keményen bírálták a hírszerzési hibákért, a nem megfelelő értékelésből következő elbizakodottságért, még a barátjának számító Ariél Sáron (szintén háborús hős, későbbi miniszterelnök) is kritizálta, végül kénytelen volt lemondani.

Menáhém Begín kormányában 1977 és 1979 között külügyminiszterként szolgálta hazáját. Részt vett az Egyiptommal Camp Davidben folytatott béketárgyalásokon, kiváló diplomáciai képességeivel elősegítette a feszültségek enyhülését a térségben, az izraeli-egyiptomi különbéke-szerződés létrejöttét.

Mose Dajan 1978-ban (hátul, szemkötővel)

1979-ben visszavonult, és teljesen régi hobbijának, a régészetnek szentelte magát. Rákbetegségben szenvedett, de végül szívinfarktus okozta a halálát 1981. október 16-án Tel-Avivban.

Daján már életében legenda lett, sokan csodálták, sokan gyűlölték. A Szovjetunióban „az izraeli cionizmus és militarizmus” jelképének számított, a szovjet lapok gyakran közöltek karikatúrát a szemkötős tábornokról.

Bár nem volt vallásos, mélységes hazaszeretet élt benne, hidegvérű és elszánt vezető volt, aki a hibáiból is képes volt tanulni. Ariél Sárón azt írta róla: „Mindig száz ötlettel a fejében ébredt. Ezekből kilencvenöt veszélyes, további három rossz, de a maradék kettő briliáns volt.”

Első házasságából három gyermeke született: lánya regényben örökítette meg kapcsolatát apjával, majd politikai pályára lépett. Egyik fia színész lett, a másik regényíró és politikus, aki erősen bírálta apját. Daján híres szemkötőjét 2005-ben az interneten árverezték el, s 75 ezer dollárért kelt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Teljes kudarcot vallott Castróék első akciója, de forradalmuk megállíthatatlannak bizonyult
• Nyugaton szabadsághősnek, Magyarországon söpredéknek tartották a disszidens gépeltérítőket
• Örökletes monarchiává alakította sztálinista államát Kim Ir Szen
• A „dolgozó nép” ellenségének kiáltotta ki a kulákokat Rákosi diktatúrája
• „A szakállasnak mennie kell!” – skandálta a szabadságát követelő nép Kelet-Berlinben
• Együttérző, de kritikus hangvétel jellemezte Máriássy Félix munkásvilágot bemutató filmjeit
• Groteszk humorral kísrletezett filmjeiben a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros
• Teljes hírzárlatot rendelt el a kommunista vezetés a Pajtás gőzös balatoni tragédiájáról 
• Sem a magyar államtól, sem egyházától nem kapott elismerést embermentő tevékenységéért Sztehlo Gábor