Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?

Védelmi vonalak

A karantén kialakulásának közeli rokon velejárója volt az úgynevezett „cordon sanitaire” („tisztasági kordon”) megjelenése is. Ez egyfajta védelmi vonalat jelentett, gyakran fegyveres őrök által biztosítva, melynek célja a járvány távoltartása volt egy adott területtől.

Ennek egyik leggyakrabban emlegetett példája az angliai Derbyshire megyei Eyam falu önkéntes elszigetelődése egy 17. századi bubópestis-járvány idején.

A falun kívülről származó ellátmányt meghatározott határköveknél helyezték el, cserébe a falubeliek itt folyóvízzel vagy ecettel „fertőtlenített” pénzérméket hagytak. Végül a 350 lakos háromnegyede életét vesztette a járványban, amely azonban nem terjedt tovább a falunál.

Ennél is ambiciózusabb volt az a Mária Terézia által bevezetett, katonai erővel fenntartott „cordon sanitaire”, amely egészen 1871-ig érvényben maradt a Habsburg területek és a gyakori pestisjárványoktól szenvedő Oszmán Birodalom közös határán.

Ezen idő alatt, habár a török területeken számos alkalommal volt járvány, az egyszer sem terjedt át a határon.

E sikeres példák ellenére rendkívül nehéz akár a határzárok, akár a karanténintézkedések járványmegelőzési hatékonyságát értékelni. A történelem során ezek többségét a minden betegségért felelősnek tekintett „fertőző levegő” hibás elmélete ihlette.

Tény, hogy a „miazmaelmélet” néven is ismert régi közvélekedés a légi úton terjedő fertőzések továbbadásának gyakran állta útját, azonban a patkányok vagy a bolhák szerepével kapcsolatos ismeretek hiánya azt is jelenti, a karanténok sikere gyakran esetleges volt.

1. Vitatott lépés
2. Nagyobb kár, mint haszon?
3. Ókori megoldások
4. Küzdelem a pestissel
5. Védelmi vonalak
6. Szétfeszülő közösségek
7. Járványok és társadalompolitika
8. Valódi változás
9. Modern tanulságok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe