Százak vesztették életüket, mire a hatóságok elismerték, hogy San Franciscóban pestisjárvány dúl

Halálos veszély

Miután megvizsgálta a King boncolása során vett mintákat, a város Tengerészeti Kórházszolgálatának (Marine Hospital Service) vezetője, Dr. Joseph J. Kinyoun megerősítette a félelmeket: a járvány megjelent Kaliforniában. Arról ma is kevés szó esik, hogy a fertőző betegség valójában azóta sem hagyta el a térséget.

King halála jelezte az Egyesült Államok első pestisjárványának kezdetét. Ennek során legalább 280 ember fertőződött meg a halálos betegséggel, és az elkövetkező nyolc év során legalább 172-en bele is haltak (a tényleges számok mindkét esetben magasabbak is lehetnek).

A betegséget valószínűleg a már érintett területekről – legfőképpen Ázsiából – Kaliforniába befutó, patkányoktól hemzsegő gőzhajók valamelyike hurcolta be. A lakosság figyelmeztetése helyett azonban a városi és állami hatóságok – köztük Kalifornia kormányzója – inkább tagadták a veszély létezését.

Veszélyes a gazdaságra

Az ügy eltussolásának részben gazdasági oka volt. Mind San Franciscóban, mind az állam fővárosában, Sacramentóban attól féltek a hatóságok, hogy ha híre megy a járványnak, az negatív hatással lenne az állam gazdaságára.

A legnagyobb veszélynek Kalifornia 40 millió dolláros friss gyümölcs- és zöldségipara volt kitéve, amely erősen függött az idénymunkától, azaz a máshonnan az államba érkező emberek munkaerejétől.

Kalifornia vezetői megszerezték az országos tisztifőorvos beleegyezését és együttműködését is, hogy elhallgathassák az ügyet. A hivatalos csend arra is jó volt, hogy aláássák a pestis megjelenését megállapító főorvos, Dr. Kinyoun pozícióját.

Míg közegészségügyi alkalmazottként Kinyoun szeme előtt elsősorban a betegség terjedésének megakadályozása lebegett, a helyi politikusok, vállalkozók és sajtóorgánumok érdeke a főorvos szavahihetőségének megkérdőjelezése volt.

Ebben a legtöbb eredményt természetesen a sajtó tudta elérni. Sorra jelentek meg olyan cikkek, melyek Kinyoun orvosi végzettségét vonták kétségbe, és azzal is vádolták, hogy az egész „hisztériakeltés” azt szolgálja, hogy a főorvos közpénzhez férhessen hozzá.

Egyes írások egészen abszurd vádakat is megfogalmaztak, mint például hogy maga Kinyoun fecskendezte a holttestekbe a pestisbaktériumot, hogy hősként állítsa be magát.

A nagyvállalkozók és a politikusok is megtették a magukét Kinyoun ellehetetlenítése érdekében. Sacramentóban az állami szenátus egyik tagja felszólalásában kijelentette: Kinyount fel kellene akasztani azért, amit művel.

1. Halálos veszély
2. Amit nem látunk, az nem is létezhet
3. A struccpolitika vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat