Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?

Járványok és társadalompolitika

A 19. században növekvő sűrűséggel előforduló kolerajárványok voltak azok, amelyek egyre több karanténszabályozáshoz vezettek.

A közlekedés fejlődése csökkentette az utazások idejét, ami miatt egyre gyorsabban érhettek el egyre több lehetséges áldozatot a kórokozók. Ahogy az állam adminisztratív és bürokratikus szervei egyre terebélyesedtek, úgy erősödött meg a karantén elsődleges szerepe a védekezésben.

Egyre többen tekintettek rá egyúttal szükségtelen kellemetlenségként, és követelték következetessé tételét. Utóbbi a század folyamán a különféle nemzetközi egészségügyi konferenciák rendszeres témájává vált.

A politika sohasem volt messze a viták felszínétől, ennek szemléletes példája a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitását övező karanténviták sorozata. A francia és brit érdekek elsősorban nem a járványmegelőzést célozták azonban, hanem a térségbeli hegemónia kiépítését.

A karanténszabályozások finomabb – és rosszindulatúbb – oldala fedezhető fel a rendőri jogosítványok kiterjesztésében és a személyes szabadság felfüggesztésében.

Míg a francia forradalom az egyéni jogokat emelte piedesztálra, a szigorú járványügyi intézkedések a nemkívánatosokkal szembeni kézenfekvő eszköznek bizonyultak.

Leggyakrabban a bevándorlókat látták fenyegetésként, de a társadalom perifériájára szorult csoportokat, mint a koldusokat, a prostituáltakat és a „mosdatlan tömegeket” is egyaránt veszélyként látták a városi lakosság egészségére nézve.

1. Vitatott lépés
2. Nagyobb kár, mint haszon?
3. Ókori megoldások
4. Küzdelem a pestissel
5. Védelmi vonalak
6. Szétfeszülő közösségek
7. Járványok és társadalompolitika
8. Valódi változás
9. Modern tanulságok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”