Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Küzdelem a pestissel
A járványmegelőzés nagy újítása a fekete halál kapcsán a formális – habár gyakran rögtönzött – szabályok alkotása volt, amelyek a fertőző betegségnek való kitettség csökkentését célozták.
Amellett, hogy sok lepratelepet (gyakori olasz nevükön lazarettót) pestisházzá alakítottak a kórban haldoklók számára, szélesebb prevenciós lépéseket is tettek a betegség hatásának korlátozására.
A pestiskontroll „itáliai modellje” – gyakorlatilag az első egészségügyi hatóságokkal – Európa egyéb részein is átvételre került, és idővel a köztisztaság, a fertőzött ruházat megsemmisítése, a fertőtlenítés (többnyire füstöléssel), valamint a holttestek összegyűjtése és eltemetése is e hatóságok alá tartozott.
A mai értelemben vett karantén egy ilyen preventív kezdeményezés egyik intézkedésből származik, amelyről Raguza velencei gyarmat (a mai horvátországi Dubrovnik) rektora döntött 1377-ben. Ennek értelmében minden pestisgyanús területről érkező hajónak 30 napon át a kikötőn kívül kellett horgonyoznia.
A később 40 („quaranta”) napra bővített korlátozás aztán a szárazföldön érkezőkre is ki lett terjesztve. Az időtartam eredeti alapja máig vita tárgya: vélhetően Hippokratész feljegyzései az akut betegségből való gyógyulásról, vagy valamely bibliai passzus alapján állapíthatták meg.
Kettős célja mindenesetre nyilvánvaló volt: az egészség védelme a régió gazdagságát jelentő kereskedelmi hálózat biztosítása mellett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.