Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
2018. január 12. 12:05
Európában 1560 és 1630 között, a nagy boszorkányüldözés idején mintegy 80 ezer embert vádoltak meg azzal, hogy boszorkány, és közülük 40 ezret ki is végeztek. Korábban számos elmélet jelent meg a jelenség mögött húzódó okokról, ám nemrég egy teljesen új teória is felbukkant a színen.
Korábban
Az Economic Journal következő számában fog majd megjelenni két közgazdász, Peter Leeson és Jacob Russ cikke, amelyben a szerzők amellett érvelnek, hogy a boszorkánypereket a katolikus és a protestáns egyház az egymás elleni vetélkedés eszközeként vetette be annak érdekében, hogy híveket szerezzen magának - olvasható a History cikkében. Ezzel ugyanis azt üzenték: ha a Sátán ármánykodásaival szembeni legjobb védelemre vágysz (akinek a boszorkányok köztudottan a szövetségeseik), hozzánk csatlakozz. Minden egyes megégetett boszorkány ugyanis újabb szöget jelent a Sátán koporsójában.
„Ugyanúgy, ahogy manapság a republikánus és demokrata elnökjelöltek a politika csatatérre összpontosítják kampánytevékenységüket, az egykori katolikus és protestáns tisztviselők a reformáció és az ellenreformáció idején a felekezeti csatatérre összpontosították boszorkányüldöző tevékenységüket, annak érdekében, hogy elnyerjék a bizonytalan keresztények hűségét” – írják a szerzők.
A közgazdászok hipotézisük alátámasztása érdekében rámutatnak, hogy az egyház 900 és 1400 között nem ismerte el a boszorkányok létezését, ennek következtében nem is állíthatott boszorkánysággal senkit bíróság elé. IV. Sándor pápa 1258-ban be is tiltotta a boszorkányüldözést. Az egyház néhány évszázaddal később azonban revideálta álláspontját, mégpedig – állítják a szerzők – az egyházat kettészakító reformáció miatt. A katolikusoknak és a protestánsoknak innentől kezdve versenyezniük kellett a hívekért, ehhez pedig nagy segítséget nyújthattak a figyelem felkeltésére kiválóan alkalmas boszorkányperek.
Leeson és Russ szerint ez magyarázza azt is, hogy azokon a területeken, ahol a protestantizmus elterjedt, több boszorkánypert tartottak, mint a szilárd katolikus régiókban. Nem véletlen tehát, hogy a német területeken zajlott az eljárások 40 százaléka – érvelnek a szerzők. További 35 százalék zajlott le Svájcban, Franciaországban, Angliában és Németalföldön, ahol a protestantizmus szintén elterjedt, míg az üldözéseknek csak a hat százaléka köthető a megingathatatlanul katolikus országokhoz, Spanyolországhoz, Portugáliához, Itáliához és Írországhoz.
A szerzők szerint a boszorkányüldözés a 17. század második felében a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békének köszönhetően folyt alacsonyabb intenzitással. A béke egyik hozadéka az volt, hogy a protestánsok és a katolikusok innentől kizárólagosságot élveztek bizonyos területeken, így már nem volt szükség arra, hogy a boszorkánypereket felhasználva vetélkedjenek egymással. A boszorkányüldözés azonban nem tűnt el teljesen 1650 és 1700 között. A szerzők szerint ez talán annak tudhatók be, hogy az emberek hozzászoktak a perekhez, és őszintén hittek abban, hogy ennek segítségével közösségük kiszabadulhat a Sátán karmai közül.
A boszorkányperek hívek toborzására történő felhasználása csak akkor lehetséges, ha széles körben jelen van a boszorkányokban való hit. Az emberek tehát csak akkor fogják továbbra is követelni a boszorkányok megbüntetését, ha ez a hiedelem fennmarad, írják a szerzők. A tudományos forradalom azonban végül aláásta a boszorkányhit alapját, értelemszerűen megszüntetve ezzel egyúttal a boszorkányok perekben történő elítélésére támasztott igényt is – érvel Leeson és Russ.
Címkék

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.

Németország
- Eredetileg nem akart az országos politikában szerepet vállalni a kölni polgármester, Konrad Adenauer
- Felállították Trierben Karl Marx monumentális bronzszobrát
- Több mint háromezer éve süllyedhetett el a Bodeni-tóból kiemelt méretes fahajó
- A fiatal II. Vilmossal már nem találta meg a közös hangot az idősödő Vaskancellár
- A másik Göring – így menekítette a hírhedt náci vezető öccse a koncentrációs táborok rabjait
- A weimari nagyherceg annyira megkedvelte Bachot, hogy csak négyhetes szobafogság után engedte el
- Gyermekkorában értelmileg visszamaradottnak hitték a fizikát megújító Albert Einsteint
- Blumenkrieg – sokszor virágokkal várták az Anschluss idején bevonuló német katonákat
- Kinek köszönhetjük Hitlert? – Dietrich Eckart és Hitler kapcsolatának kezdete
- Őrült Betti és a fekete szolgálólány fotografikus memóriával – kémek a Dél fővárosában 13:35
- Az elsöprő brit túlerő egy hét alatt véget vetett az írek húsvéti felkelésének 12:50
- Ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius császár mellszobrára bukkantak Felső-Egyiptomban 11:59
- 12 ezer leletet már megtaláltak a 17. századi kínai parasztvezér elsüllyedt kincséből 10:44
- Állatokon gyakorolhatta a koponyalékelést az újkőkori ember 09:59
- Az afrikai hercegnő, akit elraboltak rabszolgának, de végül Viktória királynő keresztlánya lett Angliában 08:41
- Amikor még az utcán árulták az egyiptomi múmiákat tegnap
- Három hajószerencsétenséget is túlélt a stewardess, akit szépsége miatt nem akartak felvenni tegnap