Amikor a kínaiak megőrültek a mangóért, pedig meg sem kóstolhatták

Hatalomátadás a forradalomban

1968. július 27-én a pártfőtitkár 30 000 gyári munkást rendelt a pekingi Csinghua Egyetemhez, amely addigra két vörösgárdista csoport csataterévé vált. Habár a lázongó diákok mindössze 400-an voltak, a felkészületlen munkásokat eleinte hatékonyan távol tartották.

A csupán Mao-képekkel felszerelt munkásokat a diákok téglákkal, házi készítésű lándzsákkal és pokolgépekkel, valamint kénsavval dobálták, többük halálát és több száz súlyos sebesülést okozva. Végül a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg segítségével számolták fel a vörösgárdisták ellenállását.

Hálája jeléül Mao az egyetemet visszafoglaló munkásoknak egy láda mangót küldött, amelyet nem sokkal korábban kapott ajándékba a pakisztáni külügyminisztertől. Az ajándékhoz mellékelt üzenetben kijelentette: ettől fogva a munkásokat illeti a forradalom vezetése.

„Mao igen ritkán nyújtott át bármiféle ajándékot, így ez a munkások felé igen erős gesztusnak számított” – mondta el Alfreda Murck művészettörténész, a zürichi Museum Rietberg „Mao aranymangója és a kulturális forradalom” című kiállításának kurátora.

„Kevesen hallották korábban a „mangó” szót is, nem hogy találkoztak volna a gyümölccsel” – mondta el Vang Hsziaoping, az azonos című könyv szerzője. „A ritka és egzotikus ajándék nagyfokú izgalmat keltett az emberekben.”

„A munkások úgy döntöttek, nem eszik meg a gyümölcsöket” – mondta Murck. „Egész éjszakákon át ébren maradtak, és nézegették, simogatták, szagolgatták a mangókat. Fogalmuk sem volt, hogy micsodák, de mivel Maótól kapták őket, a gyümölcsök teljességgel lebilincselték őket.”

A következő napokban a hadsereg képviselői a példásnak tartott gyárakba is vittek mangókat, amelyeket az ottani munkások igyekeztek megőrizni az utókor számára. A Pekingi Népi Nyomdaügynökség dolgozói az övéket egy üveg formaldehidbe helyezték, ez azonban idővel elfeketedett és összesorvadt, akár egy nagy mazsola.

A Pekingi Textilgyár munkásai az ő szent ajándékukat viasszal vonták be, a védőréteg alatt azonban néhány nap után változatlanul rothadásnak indult a gyümölcs. A munkások ezután óvatosan meghámozták, húsát pedig egy nagy üstben forralták szét. Ezt követően a gyárban egy úrvacsoraszerű szertartást rendeztek, amelyen minden dolgozó egy kanálnyival ihatott a drága elixírből.

A kínai kultúrában erős hagyománya van a különféle ételekhez társított szimbolikus jelentéseknek, emiatt különösen nagy jelentőségre tett szert a Mao által adományozott mangó. Az egzotikus gyümölcsöt a kínai mitológia halhatatlanságot adó gombáihoz, illetve barackjához hasonlították – ebben az értelmezésben Mao saját hosszú életéből adott önzetlenül a munkásoknak.

1. Véres anarchia
2. Hatalomátadás a forradalomban
3. A szent gyümölcs

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek