A vörös homokkő titka: lenyűgöző viking kori fejet találtak

(Forrás: UHI Régészeti Intézet)

Régészeti szenzáció Rousay szigetén

2025 nyarán a University of the Highlands and Islands (UHI) csapata folytatta ásatásait a Rousay-szigeten található Skaill Farm régészeti lelőhelyén. Ez a terület a skandináv kortól egészen a 19. századig lakott volt. A munkálatok során egy nagyméretű, téglalap alaprajzú épület falainak bontásakor Katie Joss, régész szakos hallgató egy emberi arcot formázó szoborra bukkant. A vörös homokkőből faragott fej nagyjából 900 éves lehet, és részletgazdag kidolgozása mellett a furcsán csonkolt orra is figyelmet érdemel.

A vikingek öröksége Orkney földjén

Az Orkney-szigetek története szorosan kapcsolódik a vikingekhez. 802-ben a skandináv hódítók elfoglalták a szigetcsoportot, amely később fontos stratégiai központtá vált. A Skaillben talált fejszobor ennek az időszaknak kézzelfogható emléke. A régészek szerint a lelet lehetőséget kínál arra, hogy új szempontból vizsgálják a brit és skandináv kultúra találkozását.

Az elmúlt tíz évben az UHI csapata rendszeresen végzett feltárásokat a Skaill Farmon. Rousay szigetét gyakran "Észak-Egyiptomként" emlegetik, hiszen több mint 150 régészeti helyszín található itt. A farm lakói között volt Sigurd de Westness, a 12. századi viking törzsfőnök, aki közeli kapcsolatban állt Rognvald gróffal, a Szent Magnus-katedrális alapítójával. A szobor felfedezése a korabeli művészeti hatásokat is segíthet jobban megérteni.

Vörös homokkő: a helyi művészet hordozója

A fej vörös homokkőből készült, amely valószínűleg a közeli Eday szigetről származik. Ez a kőzet jellegzetes színe és szerkezete miatt kedvelt építőanyag volt a középkorban. A környéken, például a Szent Mária-templom maradványainál is megtalálható. A kő jelenléte megerősíti, hogy a helyi anyagok fontos szerepet játszottak Orkney középkori kultúrájában.

A szobor arca különösen élethű: aszimmetrikus szemöldök, hunyorgó szemek és derűs arckifejezés jellemzi. Dr. Sarah Jane Gibbon, az ásatások társigazgatója szerint ez a finomság szokatlan a korszakban. Az orr csonkolása akár ikonoklasztikus aktusra is utalhat. Vajon egy vallási szimbólum megrongálásáról van szó? Miért éppen az orrát törték le? És hogyan került ez az arc egy 15. századi parasztház feltöltő rétegébe?

A Szent Magnus-katedrális visszhangja?

Feltűnő a hasonlóság a Skaill-lelet és a kirkwalli Szent Magnus-katedrálist díszítő szobor között. Mindkét arc vörös homokkőből készült, hasonló méretűek, és a hajtincsük az arc egyik oldalára hullik. Felmerül a kérdés: vajon a Skaill-fej is egy templomhoz tartozott? Hogyan került ilyen környezetbe egy ilyen értékes darab?

A szobor feltételezett keletkezési ideje a 11. század, miközben a ház, amelyben megtalálták, a 15. századból származik. A régészeket foglalkoztatja a több évszázados eltérés oka. Dr. Gibbon szerint a lelet továbbra is lenyűgöző rejtély marad: „A Skaill-fej eredete, funkciója és dátuma tisztázatlan. De a hasonló vörös homokkő faragványok és a közeli templom maradványai arra utalnak, hogy a közelben egykor pompás épület állt.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"