Életét a természet bemutatásának, majd védelmének szentelte David Attenborough

Út az első szakmai sikerekig

Egy méh száll a virágra. A kamera közelít, a beporzásra fókuszál, majd hirtelen előtűnik a háttérből egy emberi alak. Lehajol, rácsodálkozik a természet teremtményeire és belekezd néhány perces magyarázatába. Ha magyarul hallgatjuk, Végvári Tamás vagy Szersén Gyula hangját idézhetjük fel emlékeinkben. Az „Attenborough-antré” felejthetetlen élménye a természetfilmek rajongóinak.

1926. május 8-án született Isleworth-ben (ma már Nagy-London része), gyerekkorát lényegében édesapja révén – aki igazgatóként dolgozott – a Leicesteri Egyetem kötelékében töltötte. Két fiútestvére volt, bátyja, a 2014-ben elhunyt Richard közismert színész-rendezői és produceri tevékenysége miatt (a Gandhi című film megalkotásával egy nagy álmát váltotta valóra).

David már gyermekkorában is „mániákusan” gyűjtötte a köveket, fosszíliákat, sőt, már 11 évesen segített az egyetemnek, amikor annak laboratóriumi kutatások miatt gőtékre volt szüksége. Ez a lelkes természetjárónak nem okozott nehézséget, de a tavacska titkát – ahol az állatokat találta – nem fedte fel senkinek.

A környezetvédelemmel először „Szürke Bagoly”, azaz Archibald Stansfeld Belaney révén találkozott, akinek a hódok mentéséről szóló előadása teljesen lenyűgözte. Ezután tanulmányait is természettudományos irányban folytatta, geográfiát és zoológiát hallgatott, majd ezt megszakítva két évig a haditengerészetnek dolgozott 1947 és 1949 között. 1950-ben megházasodott, felesége Jane Elizabeth Ebsworth Oriel, két közös gyermekük született: Robert és Susan.

1952-ben, amikor a BBC csatornához teljes munkaidőben csatlakozott, a televíziós műfaj még gyermekkorát élte. Eleinte Attenborough-t nem tartották „képernyő-kompatibilisnek”, így különböző műsorok készítésében, elsősorban producerként dolgozott, első igazán sikeres műsora a Zoo Quest (magyarra nem fordították, de „Az állatkert küldetése” címet adhatnánk a sorozatnak). Az alapkoncepció állatok befogása állatkertek számára, ám mellette a környezetet, sőt a helyi népcsoportok szokásait is bemutatták.

1965-ben a BBC2 csatornánál lett programigazgató és sikeresen alakította át a csatorna arculatát. Mellette folytatta projektjeit, 1969-ben Tanzániában forgatott filmet elefántokról, de Baliról is készített kultúrtörténeti sorozatot, 1971-ben pedig Új-Guinea elveszett törzsének nyomába eredt.

A BBC főigazgatói posztját már nem vállalta el 1972-ben, az ezzel járó feladatok elvégzése mellett életének nem maradhatott volna szerves része a filmezés. Ez a (vissza)lépés vezetett ahhoz a fényes filmes karrierhez, melynek első csúcspontja a Life (Élet) sorozat óriási sikere.

1. Út az első szakmai sikerekig
2. Természetfilmek és tanúvallomás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?