A szélsőséges éghajlatváltozás okozhatta a korai emberfajok kihalását
2020. október 19. 11:52 MTI
Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában - derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.
A vértesszőlősi ősember, a Homo heidelbergensis fajhoz tartozó Samu koponyacsontja (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Az újítások sem segítettek
"Eredményeink azt mutatják, hogy a régi Homo fajok nem voltak képesek túlélni az intenzív klímaváltozást az olyan technológiai újítások, mint a tűzhasználat, a kifinomult kőeszközök, az összetett szociális hálózatok kialakulása, a neandervölgyiek esetében a ragasztott lándzsahegyek, a testreszabott ruházat és a Homo sapiensszel való kulturális, valamint genetikai keveredés ellenére sem" - mondta Pasquale Raia, az olaszországi Nápolyi II. Frigyes Egyetem munkatársa.
"Keményen próbálkoztak ugyan, felkutatták az elérhető legmelegebb helyeket, ahogy az éghajlat egyre hidegebbé vált, ám végül ez nem volt elegendő a túléléshez" - idézte a szakembert a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Homo fajok, köztük a H. habilis, a H. ergaster, a H. erectus, a H. heidelbergensis, a H. neanderthalensis, valamint a H. sapiens (másik alfaja) kihalásának vizsgálatához a kutatók az elmúlt ötmillió évre vonatkozó éghajlati modellt és egy régészeti adatbázist ötvözve vizsgálták meg, hogy az egyes Homo fajok számára melyek voltak a legkedvezőbb éghajlati feltételek és, hogy miként reagáltak a klíma megváltozására.
A tanulmány szerint három Homo faj, a felegyenesedett, a heidelbergi és a neandervölgyi ember számára pontosan a kihalásuk előtt váltak szélsőségessé az éghajlati viszonyok.
Ezzel párhuzamosan a globális éghajlatban is hirtelen, kedvezőtlen változások mentek végbe. A neandervölgyiek helyzetét valószínűleg a mai, modern emberrel való versengés is nehezítette.
Raia szerint az eredmények egyfajta figyelmeztetésként szolgálhatnak a jelenleg példátlan klímaváltozással szembenéző emberiség számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez
- A Gellért-hegyi csillagda falait és egy ritka ágyútalpat is találtak a Citadella alatt
- Ipari ólomszennyezés nehezítette a vaskori Izrael lakóinak életét
- Hetven kilogrammos török kori mozsárgolyót emeltek ki a Dunából
- Egymás mellett vesztette életét egy úr és szolgája Pompejiben
- Két külön korból származó szarmata leletek kerültek elő Kiskunhalas határában
- Az újságírók előtt röntgeneztek meg egy 2500 éves múmiát Egyiptomban
- Mai szemmel is óriási méretű volt a Rómát életben tartó Ostia kikötője
- Bibliai városállam nyomait fedezhették fel a Golán-fennsíkon
- Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez tegnap
- Nem illett kapatosnak lennie a századforduló magyar bankárainak tegnap
- A világ és az angol sajtó döbbenten állt a 6:3-as eredmény előtt tegnap
- Az interneten megtekinthető Darwin főművének két eredeti, kézzel írt oldala tegnap
- Akik nem tudtak felejteni: magyar nők a Gulágon tegnap
- A Gellért-hegyi csillagda falait és egy ritka ágyútalpat is találtak a Citadella alatt tegnap
- Láncdohányosként is sorra döntögette a baseball rekordjait Joe DiMaggio tegnap
- Eltűnt Charles Darwin két, Cambridge-ben őrzött jegyzetfüzete tegnap
