Teljes emberi géntérképet adott a tudósoknak egy kőkori rágógumi
2019. december 18. 10:31 MTI
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek voltak feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
Korábban
"Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genómot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont-, vagy fogmaradványból" - közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány társszerzője.
"Ez egy nagyon pontos ősi DNS-forrás" abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat.
A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként.
A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.

Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez - állapították meg a kutatók.
Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg - hangoztatta Theis Jensen, a tanulmány társszerzője.
A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és miként éltek több mint ötezer éve a térségben.
A kutatók azonban nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában: esetleg ragasztóanyaggá akarta alakítani - hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta.
Az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, de lehet hogy éhségét akarta elvenni, vagy csak egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59