A spanyolnátha több embert ölt meg, mint az első világháború
2025. március 17. 16:11 Múlt-kor
A spanyolnátha az emberiség egyik legsúlyosabb járványaként vonult be a történelembe, amely 1918 és 1919 között világszerte több tízmillió ember halálát okozta. A betegség gyors terjedését a háború, az alultápláltság és a nemzetközi kereskedelem segítette elő, miközben az orvosok tehetetlenül próbálták kezelni a pusztító kórt.
Beteg katonák a Kansas mellett létrehozott sürgősségi kórházban
Korábban
A betegség kezdeti tünetei közé tartozott a láz, a fejfájás és a végtagfájdalom. A szövődmények gyakran tüdőgyulladást és légzési elégtelenséget eredményeztek. A járvány sajátossága volt, hogy nemcsak az idősebb korú lakosságra, de a középkorúakra is ugyanolyan pusztító hatással bírt.
Miért éppen spanyolnátha?
Ma elterjedt az a vélekedés, hogy a járvány az Ibériai-félszigeten található országból indult, azonban ez téves feltételezés, hiszen a korabeli beszámolók szerint az influenzajárvány egy Kansas-ben található amerikai katonai táborban ütötte fel először a fejét, 1918 kora tavaszán. Más jelentések szerint az öreg kontinensen már az 1917-es évben ismeretlen légúti betegség szedte tucatszámra az áldozatait, elősorban angol és francia területeken, viszont ezeket az eseteket még nem kötötték a spanyolnáthához.
Az elnevezés azért kapcsolódik Spanyolországhoz, mivel az első világégés idején semleges ország volt. A sajtót nem érintette a háborús cenzúra, így az újságírók szabadon beszámolhattak a járvány súlyosságáról. A nagy halálozási rátával járó betegéget még a spanyol uralkodó, V. Alfonz is elkapta. Így a média kiemelt fontosságúnak tekintette, hogy mindenki figyelmét felhívja a veszélyre. Érdekességképpen a spanyolok ,,francia influenzaként” hivatkoztak a járványra, északi szomszédjuk csekély örömére.
A seattle-i rendőrök szövetmaszkkal igyekeztek védekezni a spanyolnátha járvány ellen 1918 decemberében.
A halálos áldozatok száma az egekben
Európa lakossága megtizedelődött az I. világháború pusztító összecsapásai következtében. A háború miatt élelemhiány alakult ki, ami legyengítette a harcokban amúgy is elgyötört katonák szervezetét. Így minden adott volt a spanyolnátha gyors terjedéséhez. 1918 májusában Európában és Észak Amerikában már ezer számra szedte áldozatait a járvány.
A kiváló Erich Ludendorff tábornok szerint a németek kezdetben sikeres tavaszi offenzíváját a spanyolnátha törte derékba. Az influenza nem válogatott: a katonákat és a polgári lakosságot is érintette. A háborús gazdaság miatt jelentős kereskedelmet bonyolítottak le Európa, Észak-Amerika és Ázsia kikötőin keresztül. A hajóra szálló civilek és a hazautazó katonák pedig tudtukon kívül hordozói és terjesztői lettek a halálos betegségnek. A ,,spanyol hölgy” tehát nem kímélte az olyan távol-keleti nagyvárosokat sem, mint az indiai Kolkata, vagy az olyan sűrű lakosságú metropoliszokat, mint a kínai Peking és Sanghaj.
Az iskolába járáshoz kötelező volt a szövetmaszk viselete
Így a háború vége nem jelentette a betegség mérséklődését, hiszen a romokban lévő gazdaság következtében továbbra is hiánygazdaság állt fent, ami nem könnyíttette a spanyolnátha elleni védekezést. Az orvosok számára egyértelmű volt, hogy korábban nem látott katasztrofális gazdasági és demográfiai válság van kilátásban.
A korabeli visszaemlékezések szerint csak az nyújthatott védelmet a vírus ellen, ha valaki az első vagy második hullámban már megfertőződött és így immunitást szerzett a későbbi, még pusztítóbb hullámokkal szemben. Kínában ősi praktikákkal is próbálkoztak: rebarbara és más gyógynövények füstölésével próbálták tisztítani a fertőzőnek vélt levegőt. Az illóanyagok nyugtató hatásúak voltak és növelték a szervezet ellenállását, valamint enyhítették a betegség tüneteit, de nem nyújtottak teljes védelmet a spanyolnátha ellen.
A spanyolnátha súlyosságát jól jelzi, hogy 1918 és 1919-ben körülbelül 8 hónap leforgása alatt mintegy 50-100 millió ember hunyt el a különböző becslések szerint.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 érdekesség a bankrablások történelméből
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Magellán útja: Az első földkerülő expedíció kalandjai és tragédiája 20:28
- Miért fogyasztottak előszeretettel hódokat őseink? 19:55
- 20 érdekesség a berlini falról 19:12
- Skinheadek Magyarországon a levéltári források tükrében 16:05
- A neandervölgyi és a modern ember kulturálisan is „keveredtek” 15:10
- Szemétlerakóból lett Róma egyik dombja a Monte Tesraccio 14:20
- A 30 000 éves keselyű: a vulkáni hamuban megőrzött fosszília 13:03
- Családfőként és politikusként is helyt állt Szilágyi Erzsébet 12:35
