A pizzától a desszertig: hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el
2021. február 16. 13:28 Múlt-kor
Korábban
Pavlova könnyed tütüje
Ha Ausztráliában vagy Új-Zélandon vendégeskedünk karácsony estéjén, szinte biztos, hogy előkerül a nyári forróságban kifejezetten jóleső, hűsítő desszert, a Pavlova.
A habcsókra hajazó, kívül roppanós, belül krémes állagú, a tetején pedig tejszínhabbal és gyümölcsökkel megszórt sütemény világszerte igen népszerű, elkészítése ugyanis csupán türelmet és egy erős habverőt igényel, igazi titka pedig a keményre felvert tojásfehérje.
Bár a szeretet ünnepének elengedhetetlen kelléke, késhegyre menő viták dúlnak a két óceániai ország kutatói között, honnan is eredeztethető valójában a könnyed sütemény.
A mennyei ínyencséget övező legendáknak csupán egy közös nevezője van, mégpedig az, hogy az 1920-as évek táján a térségbe látogató, világhírű orosz balerináról, Anna Pavlováról kapta a nevét.
Az egyik történet szerint a művésznő egy wellingtoni (Új-Zéland) hotelben szállt meg, ahol a séf olyan desszerttel lepte meg, amelyhez az inspirációt Pavlova tütüje adta.
Helen Leach kulináris antropológus vette a fáradtságot, és 667 Pavlova-receptet szedett össze, szerinte a legrégebbi új-zélandi recept 1929-ből való, míg az ausztrálok mindössze egy 1935-ös változatot tudnak felmutatni.
Természetesen a kontinens méretű ország szakértői szerint már egy 1926-os szakácskönyvükben szerepelt a mennyei édesség, igaz, az a Pavlova köszönőviszonyban sem volt a valódi habcsókos desszerttel, de legalább már a neve megvolt.
Az ottani história szerint a már idősödő balerina egy perthi (Ausztrália) hotelben szállt meg, ahol Bert Sache séf olyan édességet készített számára, amely könnyedségével a színpadon táncoló balerinákat juttatja az ember eszébe.
A sütemény alapja egyébként valószínűleg német eredetű, végleges formáját pedig az Újvilágban nyerte el.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Új 3D-szkennelés forradalmasíthatja a kulturális örökség megőrzését 17:21
- Klímaváltozás miatt hagyhatták ott Montanát az amerikai őslakosok 16:31
- Gyarmatosítás előtti lelőhelyeket veszélyeztethet a washingtoni diadalív építése 15:41
- Légicsapás rongálta meg az ezeréves Kijevi barlangkolostort 15:01
- Felfedezték a brazil függetlenségi háborúban elsüllyedt kalózhajót 14:28
- Több mint háromezer történelmi lelet került elő egy holland patak völgyéből 13:31
- Bona Sforza alapjaiban formálta át a Lengyel Királyság működését 12:49
- Lassú, költséges és bizonytalan volt az üzenetküldés a középkorban 11:52


























