Feláldozott inka szüzek és egy magyar kisfiú, aki halála után is figyelte apját – hét híres múmia
2021. február 3. 14:32 Múlt-kor
Lángoló fáraó, feláldozott inka szüzek, tbc-s magyarok, pislogó szicíliai, szőke hajú kínaiak, tartósított szovjet vezető és egy magyar kisfiú, aki halála után is figyelte apját – hét különböző történet, amelyekben egy közös vonás van: mind különleges múmiákról szól.
Korábban
A magyar kisfiú a halála után is figyel
Arányi Lajos, Magyarország első kórboncnoka 1862-ben veszítette el legkedvesebb gyermekét, a négy-öt esztendős Zolikát, akit nem tudott megmenteni a kor egyik leghalálosabb kórjától, a torokgyíktól.
Az 1848–1849-es szabadságharcban önkéntes orvosként is tevékenykedő férfi nem volt képes elengedni a kisfiát, ezért kétségbeesett lépésre szánta el magát.
Miután a modern patológia XIX. századi megteremtője értett az elhunytak bebalzsamozásához, hiszen többek között Ferenc József és Erzsébet királyné kislányát, az 1855-ben elhunyt Zsófiát, valamint gróf Széchenyi István testét is az ő szakértelme mentette meg az enyészettől, nagy bánatában ugyanezt az eljárást követte Zolikájával is.
A lényeges különbség: míg a császári pár gyermeke, illetve a legnagyobb magyar földi maradványai ma is zárt kriptában pihennek, a kórboncnok fia sohasem került sírba.

A test bebalzsamozása után a kórboncnok gyermekére csipkés nadrágot, mintás felsőruhát, valamint cipőcskét adott, bal kezére bőrkesztyűt húzott, hosszú szőke hajfürtjeit elrendezgette, és a dolgozószobájában az íróasztala melletti kis karosszékre ültette.
A kisfiú onnan „figyelte” apját egészen 1887-ig.
Arányi Lajos halálát követően az igen jó állapotban lévő gyermekmúmia az orvosi egyetem Patológiai Intézetébe került. Onnan a későbbi miniszterelnök, Antall József főigazgatósága idején szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárba. Azóta egy üvegbúra alatt várta, hogy újra felfedezzék – erre 2015-ben került sor.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap