A náluk sokkal sárosabbak vallomásai vezettek a Rosenberg-házaspár kivégzéséhez
2022. június 19. 08:53 Múlt-kor
Kinek tartozott Sztálin nagyobb hálával: az atomkémeknek vagy a saját tudósainak? Pontosan milyen információkat kaptak a szovjetek, és mennyire tudták ezeket hasznosítani atomprogramjuk során? Mennyire volt jogos a Rosenberg-házaspár, de leginkább a feleség, Ethel villamosszék általi kivégzése? Miért nem került rács mögé számos amerikai tudós, akik olykor lelkiismeretei okokból kopogtattak a szovjetek ajtaján, ugyanis nem tartották helyénvalónak, hogy az USA monopóliummal rendelkezzen az atomfegyverek terén? Számos olyan kérdés, amelyre lehet, hogy száz év múlva sem találhatunk megnyugtató választ.
Korábban
Az amerikai sokk
Amikor Truman a potsdami konferencián eldicsekedett egy addig példátlan rombolóerejű amerikai fegyverről, Sztálin nem tűnt meglepettnek, ugyanis pontosan tudta, mit rejtegetnek előle szövetségesei.
Hirosima és Nagaszaki után már meg is értette, miért olyan fontos az atombomba tulajdonlása, hiszen alapjában fogja meghatározni a háború utáni politikát.
Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, előnyük még évekig, talán évtizedekig behozhatatlan, ezért is érte őket villámcsapásszerűen a hír: az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.
Az RDSZ–1 detonációja
Az RDSZ–1 vagy más néven Első Villámlás fedőnevű, 22 kilotonnás kísérleti eszköz szinte tökéletes másolata volt az amerikai Fat Man bombának, amely több tízezer, Nagaszakiban lévő ember életét oltotta ki.
Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U–2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.
A TASZSZ szovjet hírügynökség végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával.
A világháború végét övező eufóriának gyorsan, már 1945-1946-ban véget vetett a kialakuló hidegháborús krízis, az egyre feszültebbé váló hangulatnak pedig korántsem tett jót a szovjet atombomba híre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét 17:17
- Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás 16:28
- Kirekesztő, rasszista és szexista lett a levéltári anyagokon betanított mesterséges intelligencia 15:36
- Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait 13:48
- Ókori szandálokat találtak egy spanyolországi bányában 12:50
- Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét 12:15
- Máig nincs nyoma Mussolini titkos dokumentumainak 11:41
- Ókori görög katonai tábort tártak fel Üzbegisztánban 11:02
