A Kijevi Ruszból érkeztek Vilnius első keresztény lakói

Fotó: Algis Blažys

A litván főváros óvárosában, a Bokšto utcában feltárt 13-14. századi temető emberi maradványait egy nemzetközi kutatócsoport elemezte. A Giedrė Motuzaitė Matuzevičiūtė, a Vilniusi Egyetem és a Litván Történeti Intézet professzora, valamint Rytis Jonaitis régész vezetésével zajló kutatás során a csontok több szövetre kiterjedő izotópos elemzését végezték el.

Az eredmények rámutattak, hogy az ide temetett férfiak jelentős része a mai Nyugat-Ukrajna és Dél-Lengyelország területéről, a korábbi Kijevi Rusz történelmi régióiból vándorolt be. Ezzel szemben a temetőben nyugvó nők túlnyomó többsége helyi, vilniusi származású volt. A demográfiai mintázat arra utal, hogy a betelepülő rutén (keleti szláv) férfiak helyi nőkkel házasodtak össze, akik a kulturális interakció és a házasság révén felvették az ortodox kereszténységet.

A fizikai antropológiai és kémiai eredmények megerősítik a korábbi régészeti feltevéseket. A Bokšto utcai temetőben az ásatások során számos bizánci stílusú tárgy, köztük keresztek, olvasók és importált sírmellékletek kerültek elő, amelyek a rutén és bizánci kulturális szférával való szoros kapcsolatot jelezték. A történelmi források már korábban is hivatkoztak a középkori Vilniusban létező „Civitas Ruthenica” nevű városrészre, ahol az ortodox keresztény közösség élt, de az új izotópos adatok szolgáltatják az első közvetlen biológiai bizonyítékot a távolsági migrációra és a népesség fizikai keveredésére.

Litvánia a kontinens utolsó olyan állama volt, amely a 14. század végéig megőrizte pogány hitvilágát. Az ország csak 1387-ben, Jagelló (Jogaila) litván nagyfejedelem lengyel királlyá koronázása és a krevai unió megkötése nyomán vette fel hivatalosan a nyugati, katolikus kereszténységet. A pogány litván uralkodók, különösen Gediminas nagyfejedelem, azonban már a hivatalos államvallás-váltás előtt is pragmatikus politikát folytattak: a kereskedelem, az ipar és a gazdaság fellendítése érdekében tudatosan ösztönözték a külföldi kézművesek, kereskedők és diplomaták betelepülését, vallási toleranciát biztosítva számukra.

A kutatók megállapításai szerint a középkori európai városok fejlődését alapvetően határozta meg a mobilitás és a kulturális adaptáció. A keleti szláv területekről Vilniusba irányuló vándorlást több tényező is indokolhatta. A 13-14. században a gyorsan terjeszkedő Litván Nagyfejedelemség jelentős korábbi rutén fejedelemségeket olvasztott magába, ami szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat teremtett.

Emellett az élénkülő kereskedelmi lehetőségek, a vallási mobilitás, illetve az Európán a 14. század közepén végigsöprő, hatalmas demográfiai sokkot és népességmozgásokat kiváltó pestisjárvány egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy Kelet-Európa migrációs hálózatai Vilniusban érjenek össze.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait