A földművelés megjelenése után sem hagytak fel a halászattal a dániai ősközösségek

A Daniel Groß és Sofie Folsach Hellerøe vezette kutatócsoport a dániai Lolland szigetén feltárt régészeti lelőhelyekről származó vízi és szárazföldi állatmaradványokat elemezte. A vizsgált minták felölelték a mezolitikumból (középső kőkorszak) a kora neolitikumba (Kr. e. 4500–3500) vezető átmenetet, a középső (Kr. e. 3500–2800) és késő neolitikumot (Kr. e. 2800–1800), egészen a bronzkorig (Kr. e. 1800–800) terjedő időszakot.

Bár a régészeti leletanyagban Kr. e. 4000 körül egyértelműen megjelennek a háziállatok (például a szarvasmarha) csontjai, ami a mezőgazdasági gyakorlatok betelepülését jelzi, az elemzés bebizonyította, hogy a halászat továbbra is folyamatos és szerves része maradt a populáció étrendjének. Minden vizsgált korszakban dominánsak maradtak a lepényhalalakúak és az angolnák (kivéve a késő neolitikumot, amikor a települési aktivitás vélhetően lecsökkent).

Daniel Groß kutatásvezető szerint a leletek a neolitikus halászat figyelemre méltó fenntarthatóságáról tanúskodnak: a helyi közösségek évezredeken keresztül ugyanazokat a halfajokat halászták anélkül, hogy az ökoszisztémára gyakorolt hatásuk katasztrofális lett volna. A szárazföldi állatok összetételében nagyobb ingadozások figyelhetők meg: Kr. e. 4000 és 3000 között a fajgazdagság némileg csökkent – feltehetően a növekvő emberi nyomás miatt –, majd Kr. e. 3000 környékén, a dániai kulturális átalakulások közepette újra megnőtt a vadon élő állatok, például a szarvasfélék aránya, ami a vadászat reneszánszára utal.

A lollandi kutatás csatlakozik ahhoz a modern tudományos paradigmához, amely megkérdőjelezi az úgynevezett neolitikus csomag (földművelés, állattenyésztés, kerámia, csiszolt kőeszközök) gyors és kizárólagos térhódítását Észak-Európában. Míg a Közel-Keleten vagy Közép-Európában a mezőgazdaság drasztikusabban és gyorsabban formálta át a társadalmakat, addig a Balti-tenger partvidékén az erőforrásokban gazdag tengeri és fjord-ökoszisztémák lehetővé, sőt indokolttá tették a vegyes gazdálkodást.

A Syltholm-fjord térségében élő kőkorszaki populáció esetében az új, agrárius technológiák nem váltották le a régieket, hanem kiegészítették azokat, bizonyítva az őskori ember kiváló adaptációs képességét a változó környezeti viszonyokhoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike