A Dzhetyasar-kultúra nyomában

(Forrás: Margulan Régészeti Intézet)

Mi az a Dzhetyasar-kultúra?

A Dzhetyasar-kultúra Közép-Ázsia egyik kevéssé ismert, mégis meghatározó régészeti hagyatéka. A Kr. e. 1. évezred végétől a Kr. u. 8. századig virágzott a Szir-darja és a Kuandarja deltáinak vidékén. Erődített települései, kiterjedt öntözőrendszerei és gazdag sírhalmai arra utalnak, hogy szervezett közösségekről volt szó. A kutatások célja, hogy feltárják, miként éltek ezek az emberek, hogyan gazdálkodtak, és milyen szerepet játszottak a közép-ázsiai kulturális kapcsolatokban.

A Dzhetyasar-kultúra első átfogó kutatása

A Margulan Régészeti Intézet és a Német Régészeti Intézet régészei a Dzhetyasar-kultúra lelőhelyeinek első nagyszabású vizsgálatát végzik. Ez a kultúra az ősi Szir-darja és Kuandarja delták északi részén alakult ki, a Kr. e. 1. évezred végétől egészen a Kr. u. 8. századig. A közösségek erődített településeket építettek, amelyek máig megőrizték nyomaikat.

Az elmúlt száz évben körülbelül ötven települést, több száz sírhalmot és a kultúrához kapcsolódó öntözőművet azonosítottak. A mostani projekt az eddigi legátfogóbb kísérlet arra, hogy a Dzhetyasar-kultúra helyét és jelentőségét a közép-ázsiai történelemben pontosabban meghatározzák.

Kara-Asar központi szerepe

Különös figyelem irányul Kara-Asarra, a Dzhetyasar-kultúra egyik legnagyobb ismert településére. A 140 x 150 méteres erődített település központjában egy magasan fekvő toronykomplexum állt, amelyet lakóházak öveztek. Az ásatások során eddig mintegy negyven helyiséget tártak fel, két eltérő építési fázisból.

Az 5–6. századból származó épületek között korábban nagy udvarra nyíló lakótömböket, később pedig jól szervezett utcákkal rendelkező házakat azonosítottak. A helyiségekben tűzhelyeket, padokat és egyéb berendezési nyomokat találtak. A felszínen előkerült vörösmázas kerámiatöredékek megerősítik, hogy a települést több száz éven át lakták, és mindhárom kronológiai fázisát képviseli a Dzhetyasar-kultúrának.

A feltárások eredményei új fényt vetnek a közösség építészeti rendszereire, gazdasági tevékenységeire és háztartási hagyományaira. „A Kara-Asarból származó adatok sokkal világosabb képet adnak majd arról, hogyan éltek és dolgoztak a dzhetyasari közösségek” – hangsúlyozták az expedíció vezetői.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hány szeretője volt Mussolininek?
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 
• A halál balvanói alagútja
• Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére