A Dél hősei – kikről mintázták az Egyesült Államokban ledöntött szobrokat?
2017. augusztus 25. 11:16
Szerte az Egyesült Államokban mintegy 700 köztéri szobor állít emléket az amerikai polgárháborúban vesztes déli államok katonáinak és emblematikus személyiségeinek. A Konföderáció vezetőit sokan még ma is hős szabadságharcosoknak tekintik, mások azonban a rabszolgaság embertelen intézményének mementóit látják szobraikban. Ahogy egyre több konföderációs emlékmű jut a lebontás sorsára, felmerül a kérdés, hogy mennyire ítélhetjük meg a jelenkor mércéjével az egyes történelmi szereplők cselekedeteit, avagy hol húzhatjuk meg a határt a rabszolgatartó államok jogaiért fegyvert fogó hadvezérek és az amerikai történelem olyan jelentős alakjai, mint az ugyancsak rabszolgatartó Thomas Jefferson vagy éppen George Washington között.
Korábban
Kis konföderációs szobortörténet
Az amerikai polgárháború a rabszolgatartó, szakadár déli államok teljes vereségével ért véget 1865-ben. A négy háborús év több amerikai katona életét követelte mint az Egyesült Államok részvételével zajlott 20-21. századi fegyveres konfliktusok (beleértve a két világháborút is) összesen. A Dél 11 állama nagyrészt romokban és kivéreztetve nézett szembe az úgynevezett rekonstrukcióval, amelynek célja az egykori rabszolgatartó államok belső viszonyainak átalakítása és az Egyesült Államok politikai intézményrendszerébe való visszavezetése volt.
A háborús vereség és a rabszolgaság intézményének felszámolása azonban korántsem jelentette egyszersmind a déli államok „belső különállásának” végét. A vesztes háború emléke élénken élt tovább a legyőzöttekben, kezdetben természetesen a még nagyon is közeli gyász formájában. Számos, az elesett katonáknak emléket állító, napjainkban is látható szobrot emeltek ekkoriban, legtöbbjüket a temetők közelében.
A rekonstrukció korszakának lezárultával – 1877-ben az utolsó „megszálló” szövetségi katona is elhagyta a déli államokat – a gyász fokozatosan átalakult, és elindult a „Déli Függetlenségi Háború” romantikus képének kialakítása. Az emlékezés központjába az elesett katonák helyett a Konföderációt vezető hadvezérek és politikusok kerültek.
A ma álló konföderációs emlékművek többsége 1890-1950 között épült. Rövidesen a két legendássá vált déli hadvezér, Robert E. Lee és Thomas „Stonewall” Jackson, illetve a déli államok elnöke, Jefferson Davis alakja magasodott számos kormányzati épület előtt. Az új szobrok már egyértelműen a Konföderáció „Veszett ügyének” dicsőítését szolgálták, igaz, a rabszolgaság ekkor már nehezen védhető ügyének helyébe sokkal inkább a háború előtti Dél erkölcsi nagyságának és katonai vitézségének hangsúlyozása került. Ezen korszak legmonumentálisabb alkotása minden bizonnyal a Georgia állambeli Stone Mountain mellett felállított hatalmas, hegyoldalba faragott dombormű (a legnagyobb ilyen alkotás a világon), amely a három nagy déli hős alakját örökíti meg egy „konföderációs Rushmore-hegy” formájában.
Az 1950-es évekre visszaesett a déli emlékművek népszerűsége, de hamarosan új tartalommal teltek meg a déli jelképek. A feketék egyenjogúságáért küzdő polgárjogi mozgalmak elleni tiltakozásul előbb Georgia állam alkotott magának egy új zászlót, benne a Konföderáció egykori hadilobogójával, majd Dél-Karolina tűzte ki a kormányzati épületekre a déli zászlót.
Egy 2016-os felmérés szerint 700, a Konföderációnak vagy a déli államok emblematikus alakjainak emléket állító szobor áll szerte az Egyesült Államok területén. Ezeket az emlékhelyeket nem csak a 11 déli államban, hanem összesen 31 tagállamban, sőt még a fővárosban is megtalálhatjuk. Az utóbbi években egyre többen követelik ezen szobrok lebontását arra hivatkozva, hogy azok egy embertelen intézményt védelmező személyeknek állítanak emléket és azok egyre inkább válnak a modernkori rasszizmus jelképeivé is.
Az utóbbi hetek erőszakos eseményei után többek között Stonewall Jackson ükunokái és Lee tábornok egy leszármazottja is amellett foglalt állást, hogy őseik szobrait el kell távolítani a közterekről. Sokan ugyanakkor még ma is hős szabadságharcosokat látnak a Konföderációs Államok katonai és politikai vezetőiben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap