Amikor havi 200 fixszel az ember könnyen viccelt: jövedelmek a két világháború között

Földindulás: társadalmi átalakulás a dualizmus utolsó évtizedeiben

A Magyar Királyság területe 1910-ben még 325 ezer négyzetkilométerre terjedt ki, a Kárpát-medencében több mint 20 millió ember élt, akik még a „boldog békeidők” gazdasági prosperitását élvezhették. Az iparosodás kisebb-nagyobb mértékben a teljes lakosságot érintette, ennek köszönhetően a világháború előestéjére a foglalkozási szerkezet már jelentősen átalakult.

Új társadalmi osztályok jelentek meg: kialakult a modern városi polgárság és az ipari munkásság, valamint bővült az értelmiségiek csoportja. Megkezdődött a jobbágyparasztság felbomlása, de az új társadalmi rétegek által képviselt értékrendek mellett továbbélt a történelmi-rendi társadalomszerkezet is.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

Ez a kettős társadalmi struktúra – amelynek megfogalmazója Erdei Ferenc volt – nem csak vagyoni eloszlás, hanem a modernizmus-tradicionalizmus töréspontjai mentén kettéosztotta a társadalmat. Egyszerre állt a hierarchia piramisának csúcsán a nagybirtokosság és a teljesen eltérő életvitelt folytató gyártulajdonos nagypolgárság.

A 20. század elején korábban soha nem látott társadalmi mobilitás volt megfigyelhető. A bankárok és a gyártulajdonosok vagyona elérte, sőt esetenként meghaladta a nagybirtokosokét, míg a középosztály átalakulásában a középbirtokosokból lett hivatalnokok (az állami alkalmazás sok privilégiumot biztosított számukra a szabadságtól kezdve a nyugdíjon át egészen a csökkentett számú munkaórákig) és az egyre nagyobb számban megjelenő értelmiségiek játszottak jelentős szerepet.

Természetesen továbbra is a kisbirtokos parasztság jelentette a társadalom vázát, de mellettük a kisiparosok és kiskereskedők alkotta kispolgárság száma is növekedésnek indult. A társadalom alsóbb rétegeinek vázát a proletariátus alkotta, de itt is nagy különbség volt egy nyomdász és egy textilipari munkás bére között: előbbi akár többszörösét is kereshette egy textilipari munkásnőnek.

A cselédség és a betanított munkások még nehéz körülményeik ellenére is a mezőgazdasági napszámosok bérének dupláját kereshették, viszont ezek a feltételek – és a társadalmi megbecsültség – nagyban függtek az urbanizáció mértékétől vagy attól, hogy egy adott család melyik nemzetiséghez tartozott. 

1. Földindulás: társadalmi átalakulás a dualizmus utolsó évtizedeiben
2. A csonka Magyarország kereseti viszonyai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége