A 17 aradi vértanú
2014. október 6. 11:00 Németh Máté
Október hatodikán minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett szabadságharcosokról, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajosról, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökéről emlékezünk meg. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint ismerünk egy vezérőrnagyot, aki a várbörtönben őrült meg és lelte halálát. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint a másik tizenháromé, holott ők is a bosszúhadjárat elszenvedői voltak. A megtorló akciókat Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér irányította, tevékenységének következtében a kivégzettek száma a 150 főt is elérhette, a bebörtönzötteké pedig 1000-1200 körülire tehető.
Korábban
A bresciai hiéna működésbe lép
A szabadságharc első kivégzettjei már a fegyveres küzdelem alatt életükkel fizettek azért, hogy kiálltak a magyar ügyért. 1849 elejétől az Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, majd a császári csapatok fővezérsége tisztségében őt követő Ludwig von Welden táborszernagy idején áprilisig összesen öt embert végeztek ki.
Május végén azonban újabb váltás történt, Welden helyét a bresciai hiéna, Haynau foglalta el, aki nem sokat habozott: az Itálián kívüli császári erők főparancsnokává váló osztrák hadvezér tevékenyégét azzal kezdte, hogy júniusban felakasztatta Mednyánszky László honvédőrnagyot, valamint Gruber Fülöp honvédszázadost. Augusztus végéig összesen 58-an estek áldozatul Haynau bosszúhadjáratának.
Haynau a nyár közepén kiáltványban tette nyilvánvalóvá, hogy mindazok, akik a magyar kormánnyal vagy a hadsereggel álltak kapcsolatban, büntethetőek. A világosi fegyverletételt követően az volt a terve, hogy a magyar hadseregben szolgált volt császári és királyi tiszteket rögtönítélő eljárás keretén belül kell halálos ítélettel sújtani és kivégezni. Szándékáról ugyan kénytelen volt lemondani, a halálba küldött honvédtisztek száma a következő hónapokban mégis számottevő volt.
A megtorlás október hatodikán, Aradon csúcsosodott ki, noha az erdélyi városban az első kivégzésre nem ősszel, hanem már a nyár végén sor került. (Az aradi vértanúk utolsó óráiról itt írtunk)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht 19:20
- Emberséget hozott a haláltáborba a „szeretet mártírja” 16:20
- Buda és Pest szívét összeforrasztotta, de a magyar nemesi címet visszautasította Clark Ádám 11:50
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja 08:47
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur tegnap
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc tegnap
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya tegnap
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác tegnap
