A német kém, aki köszönetet mondott kivégzése előtt az őröknek

1914. november 5-én a londoni Towerben raboskodó Carl Hans Lody rövid levelet írt a parancsnoknak, amelyben "őszinte köszönetét" fejezte ki az őrök által irányában tanúsított jó bánásmódért. A kémkedés vádjában bűnösnek talált férfit sortűz általi halálra ítélték és másnap kivégezték. Lody volt 167 év után az első, akit a történelmi helyen kivégeztek. (az első világháború idején összesen 11 német kémet sújtottak halálbüntetéssel a britek.)

Lody levelében a következőket vetette papírra: "Mint német tiszt, kötelességemnek érzem, hogy őszinte köszönetet mondjak és elismerésemet fejezzem ki az őröknek. Bár kötelezettségeiket soha nem szegték meg, a legjobb bánásmódban és udvariasságban volt részem".

A 37 éves férfi kézzel írt levelét a westminsteri Wellington Barracks Guards Museumban őrizték, de csak most, száz évvel halála után, az első világháború kitörésének centenáriuma kapcsán az angol gyalogosok (Foot Guards) történetét bemutató tárlat rendezése során találták meg az intézmény gyűjteményében.

Carl Hans Lody

Lody 1877. január 20-án Berlinben született, 23 éves korában került a német haditengerészethez, később tartalékos haditengerészként szolgált, majd brit, amerikai és norvég kereskedelmi hajókon teljesített szolgálatot. A geestemünde-i tengerészeti akadémián diplomázott 1904-ben, de választott hivatását (kapitány) betegsége miatt soha nem gyakorolhatta, így a német Hapag-Lloyd nevű cég alkalmazásába került mint idegenvezető. E munkája során számos barátra tett szert a tengerentúlról.

1912-ben Lody egy nebraskai nőtt vett feleségül, s bár házasságuk alig egy év után felbomlott, sikerült hozzájutnia egy hamis amerikai útlevélhez. Az enyhe amerikai angol akcentussal beszélő Lodynak - immáron Charles A Inglis néven - ezáltal módja nyílt arra, hogy szabadon beutazza Európát.

Miután Anglia és Belgium hadat üzent Németországnak, a férfi tervbe vette, hogy mint önkéntes, jelentést készít a brit haditengerészet helyzetéről. Bár Lody kérését elsőre visszautasították, a német tengerészeti hírszerzés úgy találta, hogy angoltudása és amerikai útlevele ideálissá teszi a feladat elvégzésére. A német ügynök 1914 augusztusában érkezett a skóciai Edinburgh-be Norvégián és Newcastle-en keresztül azzal az utasítással, hogy figyelje meg a Forth torkolatában horgonyzó hadihajókat. Öt nap elteltével küldte el első kódolt táviratát Svédországon keresztül Németországba.

A kevés kiképzésben részesülő lelkes amatőr Lody jelentései meglehetősen pontatlanok voltak, s idővel egyre több hibát követett el. Rövidesen németül kezdett írni, leveleit nem titkosította, ráadásul címét is feltüntette. Erre figyelt fel az angol hírszerzés. Lody ekkor az írországi Killarney-be ment; itt tartóztatták le és kémkedéssel vádolták meg.

Lody-t Londonba szállították és a Wellington Barracksban tartották fogva. Bírósági tárgyalásának második napján beismerte, hogy német származású, a nála talált amerikai útlevél pedig hamisítvány. Kivégzését a legnagyobb titokban hajtották végre, igaz, olyan szóbeszédek kaptak lábra, hogy a széket, amelyre akkor leültették, az egyik katona egy helyi kocsmának adta el.

A visszaemlékezők szerint Lody méltósággal viselte a rá kiszabott büntetést. Először a Towerben temették el, de hamarosan exhumálták maradványait, s előbb a plaistowi East London Cemetery-ben, majd az észak-londoni Highgate Cemetery-ben helyezték végső nyugalomra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja
• Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től