Megtalálhatták Dávid király jeruzsálemi fellegvárát
2014. május 8. 18:28
Egy izraeli régész állítása szerint rábukkant arra a legendás fellegvárra, amelyet Dávid király mintegy 3 ezer évvel ezelőtt foglalt el Jeruzsálem ostromakor. Kijelentésével felszította a régóta szunnyadó vitát, miszerint érdemes-e a Bibliát egyfajta régészeti útikalauzként használni az ősi romok felderítéséhez.
Korábban
Eli Sukron felvetését, mint a bibliai régészet legtöbb elméletét, rögtön kritikák hada fogadta, ugyanis sokan kétkednek abban, hogy az izraeli király léte és uralkodása régészetileg valaha is bizonyított lesz.
Az izraeli kutató, aki már közel két évtizedet töltött el az ősi király régészeti nyomait kutatva, úgy véli, perdöntő bizonyítékokat talált. "Dávid király fellegvárát, Sion várát találtam meg, amelyet az izraelita törzsek foglaltak el a jebuzeusoktól" - mondta Sukron, aki nemrégiben hagyta ott az Izraeli Régészeti Hatóságot a tanítás és az idegenvezetés miatt. "Az egész helyszínt azonosítani lehet a Bibliában olvasottakkal" - tette hozzá.
A legtöbb izraeli régész nem vitatja, hogy Dávid király valós történeti alak volt, ugyanis Észak-Izraelben "Dávid házára" utaló régészeti bizonyítékokat találtak. Azonban a kutatók véleménye azt illetően megoszlik, hogy valóban Dávid király tette-e fővárossá Jeruzsálemet.
Sukron 1995 óta tartó ásatása során egy hatalmas erődítményt fedezett fel, amelyet öttonnás kövekből építettek. A kerámiák segítségével meg tudták határozni az idejét: a falak körülbelül 3800 évesek. A térségben ez a legnagyobb erődítmény Heródes király idejéig bezárólag, aki 2100 évvel ezelőtt élt és sokak szerint ő építette a második jeruzsálemi templomot.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d4119b34f1e66a8ee64cee1036bddee.jpg)
A vár 800 évvel azt megelőzően épült, hogy Dávid király elfoglalta a jebuzeus uralkodótól. Sukron szerint Dávid jeruzsálemi hódításának bibliai története arra enged következtetni, hogy a király az erőd elfoglalása után és e területen lépett be a városba. A falakat tavasszal mindig elárasztotta kívülről a víz, s úgy vélik, ebben az évszakban a bent lakók vízigényét is innen fedezhették.
Sámuel második könyvében Dávid elrendelte a városfal elfoglalását a "vizes árkon" keresztül. A kutató munkatársai felfedeztek egy keskeny vízaknát, ahol tavasszal egy medencébe folyt a víz; a város lakói innen meríthettek vizet maguknak, a felesleges víz pedig továbbcsordogálhatott a falon túlra.
Elmondása szerint nincs másik építmény az ősi Jeruzsálem területén, amely egyezne azzal a struktúrával, amelyet a Biblia szerint Dávid elfoglalt. Sukron egykori munkatársa, Ronny Reich nem ért egyet az elmélettel. Úgy véli, hogy jóval több törött agyagedény-maradványt kellett volna találni a területen az i. e. 10. századból, Dávid király uralkodásának idejéből, ha az ténylegesen használatban volt.
Sukron szerint pont ez utal arra, hogy használatban volt, ugyanis a törött, felesleges darabokat elszállították, és ezért történhetett meg, hogy az i. e. 10. századból csupán két darabkát fedeztek fel a kutatók, a fellelt nagyobb számú töredék pedig a király uralma után száz évvel keletkezett. Reich szerint azonban nem lehet levonni végkövetkeztetéseket a bibliai kapcsolatokról régészeti bizonyítékok nélkül. "Minden apró dolgot ismerek Dávid városában, és nem láttam még egy ilyen hatalmas építményt ebből a korból" - védte álláspontját Sukron.
A régészeti helyszínt már megnyitották a turisták előtt, akik csak a tavalyi évben mintegy félmillióan keresték fel az ásatásokat.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![Múlt-kor magazin 2018. különszám](/ih0Ax/label/.cut-640x400/753.jpg)
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap