Arábiai Lawrence, a szerény hős

A keresztapaságról és a hírnévvel járó kellemetlenségekről írt Thomas Edward Lawrence, közismertebb nevén Arábiai Lawrence barátjának és egykori bajtársának, Stewart Newcombe alezredesnek abban az 1920-ban kelt levélben, amelyet egy eddig ismeretlen kézirategyüttesben találtak. A 6000 fontra becsült levelet várhatóan március végén árverezik el.

Nehezen birkózott meg a hírnévvel

Stewart Francis Newcombe (1878-1956) 1913-1914 között a brit Palestine Exploration Fund megbízásából topográfiai vizsgálatokat végzett a Sínai-félszigeten, itt ismerkedett meg a régióba kirendelt két régészszakértővel, a neves Leonard Woolley-val és Thomas Edward Lawrence-szel. (A régészeti expedíció persze álca volt: a feladat katonai hírszerzés és a Negev-sivatag feltérképezése volt a brit hadsereg számára.) Utóbbival életre szóló barátságot kötött, kalandos pályafutásuk több ízben keresztezte egymást. Lawrence temetésekor Newcombe volt hat koporsóvivőjének egyike.

A brit katonatiszt részt vett a Gallipoli-félsziget ostromában, majd egy rövid franciaországi kitérő után 1916 végén ismét a Közel-Keletre ment, ahol a hidzsázi brit katonai misszió élén a Husszein fia, Feiszál emír vezette arab törzsszövetség oszmánellenes fegyveres harcát segítette. A hidzsázi vasútvonal elleni sikeres támadások lényegében az ő nevéhez köthetők, érdemeit Lawrence A bölcsesség hét pillére című önéletrajzi könyvében is megörökítette.

A március végén kalapács alá kerülő levél kettejük bensőséges, szoros kapcsolatára világít rá. Newcombe 1919-ben vette el Elsie Chakit, akitől két gyermeke született; fiának születéséről Lawrence-nek írt levelében számolt be, amelyben megkérdezi, hogy lenne-e az újszülött keresztapja, s nem bánná-e, ha fia az ő nevét kapja. Lawrence próbálta lebeszélni tervéről jó barátját, s azon morfondírozott, hogy nem érné-e hátrány a gyermeket, ha az ő nevét viseli. (a kalandor nem győzte meg Newcombe-ot, akinek fia a Stewart Lawrence nevet kapta a keresztségben.)

A levélből az is tűnik, hogy Arábiai Lawrence nem tudott megbirkózni hírnevével, s felmerült benne: meg kellene változtatnia a nevét, hogy 'anonim' életet élhessen. "Komolyan mondom, megváltoztatom a nevem, hogy halkabb legyek, de bárcsak az arcomat is kicserélhetném, hogy sokkal szeretetre méltóbb legyek, s hogy szeressenek" - zárta sorait a kalandor. 

Ki volt Arábiai Lawrence?

Thomas Edward Lawrence 1888. augusztus 15-én (egyes források szerint 16-án) született a walesi Tremadocban Westmeath hetedik bárójának törvénytelen gyermekeként. Lawrence kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, majd közel-keleti ásatásokon vett részt. Bejárta gyalogosan Arábiát, a brit felsőbbrendűségben mélyen hívő kollégái rosszallását kiváltva összebarátkozott a helybeliekkel, megtanulta a nyelvüket, megismerte kultúrájukat. Így szerzett tudása az első világháború kitörése után értékelődött fel: 1916-ban ő lett a török uralom ellen fellázadó Fejszál al-Huszein sejk brit összekötője az arábiai sivatagban.

Lawrence elérte, hogy a felkelők jelentős török erőket kössenek le, a harcok során maga is többször megsebesült, 1917-ben török fogságba is esett. Küldetése során sok helyi szokást vett át, honfitársai fantáziáját főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg, de sokan furcsállották különc viselkedését. Az első világháborút követő párizsi béketárgyalásokon az arab, majd a brit delegáció tagjaként hasztalanul érvelt az egységes arab állam létrehozása mellett, ezért fáradtan és csalódottan Oxfordba ment tanítani. Amikor 1921 elején Irakban lázadás tört ki, Winston Churchill gyarmatügyi miniszter őt kérte fel tanácsadónak, és Lawrence javaslatára adott önkormányzatot a területnek.

Lawrence 1922-ben álnéven belépett a légierőhöz, de miután a sajtó a nyomára akadt, Pakisztánba vezényeltette át magát. A távoli garnizonban unaloműzésből és pénzkereset céljából lefordította az Odüsszeiát és kiterjedt levelezése mellett több könyvet írt, melyek közül a legnagyobb sikert A bölcsesség hét pillére című önéletrajza aratta. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert - vélhetőleg nem alaptalanul - kémkedés gyanújába keveredett. Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott, majd 1935-ben hivatalosan is visszavonult vidéki birtokára.

Nem sokáig élvezhette a pihenést: 1935. május 13-án két kerékpárost akart kikerülni motorjával, de kiröpült a nyeregből és súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. Érdekesség, hogy a nagy visszhangot kiváltó baleset vezetett el a bukósisak kifejlesztéséhez és kötelezővé tételéhez. Lawrence titokzatos alakja körül máig dúlnak a viták: az arab ügy harcosának és gátlástalan brit ügynöknek, hősnek és árulónak egyaránt tartották.

Korda Sándor már a harmincas évek elején filmet tervezett róla, az ötletet az ötvenes években elevenítették fel. A David Lean rendezte film, melynek főszerepét Peter O'Toole játszotta, hét Oscar-díjat nyert. Az alkotás a londoni premieren még három és háromnegyed órás volt, a végső változat három órás lett, és bevonult a filmtörténelembe.